Rakamaz

Rakamaz
Rakamaz légifotója
Rakamaz címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Észak-Alföld
Megye	Szabolcs-Szatmár-Bereg
Kistérség	Tiszavasvári
Rang	város
Polgármester	Farkas Ernő (FIDESZ-KDNP)
Irányítószám	4465
Körzethívószám	42
Népesség
Teljes népesség	4789 fő (2010. január 1.) +/-
Népsűrűség	112,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,64 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Rakamaz Pozíció Magyarország térképén
Rakamaz Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
é. sz. 48.11761° k. h. 21.47789°48.11761, 21.47789
Rakamaz weboldala

Rakamaz város Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Tiszavasvári kistérségben. A megye nyugati kapuja.

Fekvése

A hegyek és az Alföld találkozásánál, az életet jelentő Tisza folyó bal partján terül el, ősidők óta lakott hely. A település annak a félkörnek a középpontjában épült, amelyet a Tisza folyó ír le ott, ahol a Zempléni-hegység koszorúja nagy ívben tereli a Bodrogot a Tiszába.

A megyeszékhelytől, Nyíregyházától 30 km-re lévő települést Tokajtól a Tisza folyó választja el, míg északnyugatról Timár, délkeletről Tiszanagyfalu községek határolják. A Tisza holtágai félkörívben körülfogják a települést. A 38-as úton közelíthető meg, területén áthalad a Nyíregyháza-Miskolc vasútvonal.

Éghajlata mérsékelten meleg – száraz. A Nagy-Morotva (holtág) madár- és növényvilága ritka és értékes. Az erdőtársulásokat nemes nyárak és akácosok alkotják. Talaja löszös anyagon képződött csernozjom s kovárványos barna erdőtalaj, régi öntéstalaj. A folyó mentén fiatal nyers öntéstalaj. A megye egyik legrégebbi települése.

Története

A Tisza mellett fekvő város a megye legrégebbi települései közé tartozik. 1067-ben említik első ízben írott források. Rakamaz nevét a magyar művészettörténetben és régészetben a honfoglaláskori korongpár teszi ismertté, amelyet 1956-ban találtak határában.

1310-ben a Gutkeled nemzetséghez tartozók birtokolták a falut és Szent Kereszt tiszteletére emelt templomát. A birtoklevelek tanúsítják, hogy falu egyutcás volt. A tiszai révtől a templomig tartott az egyik tulajdonrész, a másik a templomtól nyugatra, egyenlő arányban. A falu Alsórakamaznak nevezett részét a Gutkeledek vásárolták meg. A nemzetség egyik ága itt telepedett meg és e helyről nevezte el magát. A Rakamazi család a templom környékét népesítette be, míg a falu másik részét a Báthory család egyik őse szerezte meg 1355-ben.

A 14. század során a Rakamazi családbeliek és a velük egy nemzetségből való Szakolyi család tagjai pereskedtek a határ egy-egy részének birtoklásáért.

A 15. század-ban a perekbe belekeveredett a Báthory család is; végül a Báthory és a Szakolyi család osztozott a falu tulajdonjogán.

1445-ben cseh husziták elpusztították a települést, de 1556-os adatok szerint már Szabolcs megye egyik legnépesebb települése volt kb. 450 lakójával. A török pusztítás is elérte a falut, így a 16. század-ra csupán 25 jobbágytelke maradt.

1604-ben itt táborozott Barbian Belgiojoso császári generális serege mielőtt Bocskai István az álmosdi csatában megsemmisítette volna.

A 17. század közepén a Rákóczi fejedelmi családé lett, a szatmári béke után kobozták el a többi Rákóczi-birtokhoz hasonlóan. A királyi kincs­tár megpróbálta az elnéptelenedett települést benépesíteni, sikertelenül. Majd az 1730-as években, III. Károly király uralkodása idején a kamara „sváb" telepeseket költöztetett ide. A század végére ismét megszaporodott a lakosság száma és a jobbágyfelszabadítás idején már 2148 lelket számlált.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is sok kárt szenvedett a falu. Ennek ellenére az 1930-as évekre már 5308 lakosú nagyközséggé fejlődött.

A városi rangot 2000-ben kapta meg.

Népcsoportok

2001-ben a város lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.

Címer leírása

Két harántosztással három részre osztott kerekített oldalú háromszögű pajzsmező.

A pajzsmező felső szélének középpontjából kiinduló harántosztás és balharántosztás a pajzs két sarkát szeli 45 fokos szögben, két egyenlőszárú háromszöget létrehozva. A pajzsmező háromszögek alatti területe zöld, benne ezüst (fehér) ragadozómadár ábrázolással. A pajzsfő hátsó részében a harántosztással létrehozott háromszög színe vörös, rajta ezüst (fehér) latin kereszt. A pajzsfő elején balharántosztással létrejött háromszög szárainak felezőpontjait balharántosztó vonal köti össze. E fölött a háromszög fekete, alatta arany (sárga).

A leírás indokolása:

A címerpajzs központi motívuma az a ragadozómadár-ábrázolás, amely a település határában talált, valószínűleg női hajfonatdíszként használt korongokat díszíti. Az Árpád-kori ötvösművészet e remekei országszerte rakamazi korongokként ismertek.

A fekete-arany (fekete-sárga) sávozás arra utal, hogy a település lakosságát jórészt a német Baden-Württemberg tartományból telepítettek be a 18. század első felében (Baden-Württemberg tartomány zászlaja fekete-sárga színű).

A vörös alapra helyezett latin kereszt a római katolikus vallást szimbolizálja.

(A lakosság óriási többsége e felekezet híve.)

Látnivalók

Erzsébet királyné-obeliszk

• Erzsébet királyné obeliszk – A királyné 1854-es látogatása emlékére állította a kamara, a Rakamazt Tokajjal összekötő 38-as főút mellé, melyet szintén Erzsébet királynéról neveztek el.

• Kálvária – A XIX. század közepén állították fel a stációkat a település közepén mesterségesen létrehozott dombon. Egy kápolna is épült itt, melyet Scherflek János helyi gazda építtetett 1863-ban, azonban 1944-ben ezt a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

• A rakamazi Strázsa-domb-on 1974-ben találták meg a honfoglalás korából származó tarsolylemezeket.
• Kossuth-szobor a Kossuth parkban (Horvay János alkotása)

Események

• A 2000 óta évente megrendezett Hegyalja Fesztivált, Északkelet-Magyarország legnagyobb zenei rendezvényét a köztudatban többnyire Tokajhoz kapcsolják, de a helyszínül szolgáló Tisza Kemping közigazgatásilag Rakamazhoz tartozik.

Természeti értékei

• Nagy-morotva nevű holtág-szerű képződményt a 18. század-ban már említik, ami arra utal, hogy a Tisza szabályozásától függetlenül, természetes körülmények között alakult ki. Az úgynevezett Nagy-morotva 4 és fél kilométer hosszú, 200 méter széles és körülbelül 1,8 méter mélységű, még szinte feltáratlan terület, mely ugyan még nem tartozik a természetvédelmi területek közé, de értékei miatt arra érdemes.

• Védelmet érdemlő növényei között szerepel a sulyom, kolokán, fehér tündérrózsa is.

Külső hivatkozások

• Rakamaz képek
• Rakamaz történelme - freeservers.com
• Rakamaz történelme - freewebs.com
• Rakamaz Város Honlapja
• Légifotók Rakamazról
• Rakamaz címerének leírása
• Rakamaz.lap.hu - linkgyűjtemény