Sulyom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Sulyom
Trapa natans1.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Magyarországon védett
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Kétszikűek (Magnoliopsida)
Rend: Mirtuszfélék (Myrtales)
Család: Füzényfélék (Lythraceae)
Nemzetség: Sulyom (Trapa)
Faj: T. natans
Tudományos név
Trapa natans
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Sulyom témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sulyom témájú kategóriát.

A sulyom (Trapa natans) a füzényfélék (Lythraceae) családjába tartozó vízinövény. Mivel más hasonló növény Magyarországon nincs, nem lehet összetéveszteni más fajjal. A sulyom holtágak növénye. Amikor beérik, a víz aljára süllyed vagy a víz messzire elviszi. Mivel védett növény, nem gyűjthető.

Élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Inkább mészkedvelő faj, tavak, holtágak hínártársulásainak tagja.

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lágyszárú, 0,5–2 m hosszú, egyéves vízinövény. Kezdetben az iszapban gyökerezik, majd levélrózsájának kifejlődése után úszó hínárrá válik. Vízfelszíni levelei (30-50 db) rombusz alakúak, 1-4,5 cm hosszúak és ugyanilyen szélesek, elöl durván fogasak, 7–17 cm hosszú levélnyelük hólyagszerűen felfújt. Alámerült, víz alatti levelei fésűsen szeldeltek, gyökérszerűek. A szárközök hossza 5–10 cm. Fehér, 4 tagú virágai a levelek hónaljában magánosak, a szirmok mintegy 8 mm hosszúak. Július-augusztusban virágzik. Szürkésfekete termése 2–4 cm hosszú, 2-4 szarvú, a csúcsán koronát visel. Belelépve igen fájdalmas találkozás a vízparti fövenyben megbújva. Csapdafegyvert is neveztek el róla. Latin neve is erre utal. A keményítőben gazdag termése miatt, a sulyom bizonyos időszakokban, pl. török háborúk és hódoltság idején mint ínségeledel is ismert volt az Alföldön és gyűjtötték. A sulyom továbbá az ázsiai konyha egyik jellegzetes eleme is, olykor (helytelen megnevezéssel) vízigesztenye néven találkozhatunk vele pl. wok-zöldség keverékekben. Nevezték íze után még vízidiónak és vad mandulának is. Termését nyersen, sütve, főzve, lisztként lepénybe-kásába téve fogyasztották. Mielőtt védetté nyilvánították, a Tisza-menti éttermekben finom szószával készült fogásokat lehetett enni.

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]