Jánkmajtis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánkmajtis
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megye Szabolcs-Szatmár-Bereg
Járás Fehérgyarmati
Kistérség Fehérgyarmati
Jogállás község
Polgármester Győri József Bálintné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 4741
Körzethívószám 44
Népesség
Teljes népesség 1698 fő (2014. jan 1.)[2]
Népsűrűség 67,16 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 25,03 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánkmajtis (Magyarország)
Jánkmajtis
Jánkmajtis
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 56′ 14″, k. h. 22° 39′ 11″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 14″, k. h. 22° 39′ 11″
Jánkmajtis (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)
Jánkmajtis
Jánkmajtis
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén

Jánkmajtis község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Fehérgyarmati járásban. Jánk és Majtis községek egyesítésével keletkezett.

Megközelíthetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település megközelíthető Nyíregyháza felől a 41-es, majd a 49-es, Debrecentől a 471-es úton Győrtelekig, innen délkeleti irányban a Csengersima felé vezető úton.

Vasúton: a Nyíregyháza-Mátészalka-Zajta vonalon.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jánk a János személynév becézett változata (első említésekor Jank alakban). Majtis első említése a 14. században Tymátyus, 1429-ben már Maytis alakban.

Történelme[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település neve az oklevelekben 1252-ben tűnik fel először a Jánkkal határos Gerecsény nevű birtokrész említésekor, melyet a Sártiván-Vecse nemzetség poroszlai ága nyert a királytól, azonban azt II. Gyula, a nemzetség beleegyezésével 1253-ban a Gutkeled nemzetség-beli Tibának adta át.[3]

Az 1300-as évek elején birtokosa a Jánky család volt. 1315-ben a Barsa (Borsa) nemzetségbeliek birtoka. 1316-ban Károly Róbert a Borsa nemzetség tagjait birtokuktól hűtlenség miatt megfosztotta, és a birtokot Tamás beregi ispánnak adományozta. Az 1300-as évek végén a Jánky család birtoka, akiktől Zsigmond király 1387-ben elvette és a Garayaknak adta. Garai Miklós nádor azonban birtokrészét a váradi káptalannak adta. 1320-as évek végén a Majtisy családé.

A 15. század közepén több család, a Rosályi Kún, a Várday, és a Majtisy családok is birtokosok itt. 1521-ben a Várdayaké és a váradi káptalané fele-fele arányban. Az 16001700-as években a Lónyay család a település birtokosa, majd az 1700-as évek végén a Barkóczyaké lett.

A községben többször tartottak megyegyűlést: 1669-ben és 1719-ben. Az 1800-as évek közepén a Barkóczyak Jánky uradalmához tartozott, több településsel együtt, majd 1945-ig a Hadik-Barkóczy család volt birtokosa.

Majtis 1380-ban szerepelt először az írásokban, ekkori birtokosa a Maytisy család. A 17. század közepétől 1696-ig a szatmári várhoz tartozott, majd Vajai Vay Lászlóé. A Szamos gyakran elöntötte a települést, utoljára 1970-ben. 1905 tavaszán az egész község leégett.

Jánk és Majtis 1950-ben egyesült.

Népcsoportok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[4]

Római katolikus templom

Műemléki védettségű épületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Válly-kastélyban 2005 óta vendégház működik Katus vendégház néven. Udvarán egy több száz éves platánfa található. A napjainkra már kiszáradt páfrányfenyő mellett 2 m-es tősarj látható. A községben áll a Válly család mauzóleuma is.

Természeti értékek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neves jánkmajtisiak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született Végh Antal író (1933-2000). Itt élt gyerekkorában Borbély Szilárd író

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Jánkmajtis települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 29.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2014. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2014. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. szeptember 1.)
  3. (Fejér: IV. 2. 210.)
  4. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]