Nyírmeggyes
| Nyírmeggyes | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Magyarország |
| Régió | Észak-Alföld |
| Megye | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
| Kistérség | Mátészalkai |
| Rang | nagyközség |
| Polgármester | Ertsey Géza Péter[1] |
| Irányítószám | 4722 |
| Körzethívószám | 44 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2570 fő (2010. január 1.)[2] +/- |
| Népsűrűség | 89,27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 28,79 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nyírmeggyes
Pozíció Magyarország térképén
|
|
Nyírmeggyes
Pozíció Szabolcs-Szatmár-Bereg megye térképén
|
|
Nyírmeggyes nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Mátészalkai kistérségben.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye K-i felében, Mátészalka mellett fekvő település.
Mátészalka 5 km, Nyírbátor 14,5 km, Vásárosnamény 23 km távolságra található.
Megközelíthető a 49-es főúton; vonattal a Debrecen–Nyírbátor–Mátészalka- vagy a Nyíregyháza–Nyírbátor–Mátészalka–Zajta -vonalon.
[szerkesztés] Története
Medyes 1272-ben Hetény (ma Hodász) határjárása során tűnik fel. Szent László fennmaradt kultusza miatt királyi telepítésűnek vélik a falut.
A XIV. század elején a Tövisiek Közép-Szolnokból származó családjának birtokában volt a település.
1337-ben idevaló nemesnek a nevében szerepel, aki a Nagymihálydi családdal pereskedik.
1340-ben Tövisi István itteni birtokrészét Csaholyi Péter fiának, Jánosnak 40 márka bírság egyharmada fejében átadta. Egy évtized múltán Kántor Bereck pusztítása nyomán már csak telekhelynek nevezik.
A század vége felé Tövisi Jakab halála után a Káta nemzetség-ből származó Csaholyiaké lett.
1547-ben a család két nőtagját, Annát és Katalint iktatták birtokba fiúsítás révén.
A XIV. és XVII. század-ban földesurak még a Báthoryak, Anarcsi György és Kapi Katalin.
A XVIII. század elejétől a XIX. század derekáig gróf Teleki, Uray, Újhelyi, Korda és Bay családok tulajdonában volt.
Századunk első évtizedeiben Ilosvay, Vályi, Péchyi és Madarassy családok birtokoltak itt.
1864-ben a község nevéről Pesty adatközlője a következőket írta: "Régebben ezen község Latornak neveztetett és nem is a mostani hellyén, hanem a helységtől körülbelül 800 folyó ölre feküdt és a mostani hellyén fákkal beültetett helyiség lévén nevét "Meggyes" innét vette. Az áttelepítés körülbelül a 16 k. század elején történt."
Határába olvadt Tárkány falu. Neve talán az egyik kabar törzs emlékét őrzi.
A község határában kereshető Radalf falu helye is. A ma élők az említettekről vajmi keveset tudnak.
[szerkesztés] Népcsoportok
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[3]
[szerkesztés] Nevezetességei
- Református templom
- Katolikus templom
Rendezvények: Meggyfesztivál
[szerkesztés] Civil Szervezetek
- Polgárőrség
- Néptánc és Népművészeti Egyesület
- Nyírmeggyesi Ifjúsági Egyesület
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Czine Mihály (1929. IV. 5. Nyírmeggyes-1999.I.21.) - Irodalomtörténész, kritikus.
[szerkesztés] Jegyzetek
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek
|
|||||||
