Szilágy vármegye

Szilágy vármegye
Szilágy vármegye címere
Központ	Zilah
Népesség
Népesség	230 140 (1910)
Nemzetiségek	románok, magyarok
Földrajzi adatok
Terület	3 815  km2
Térkép
Szilágy vármegye térképe
Szilágy vármegye domborzati térképe

Szilágy vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében. Területe jelenleg Románia része.

Földrajz

A vármegye területének nagy része hegység. Csak északkeleten, a Kraszna folyó völgyében volt található az Alföld egyik nyúlványa. A középső, északi és keleti részeit az Réz-hegység, illetve a Meszes-hegység fedte le. Északról Szatmár vármegye, keletről Szatmár illetve Szolnok-Doboka, délről Kolozs vármegye, keletről pedig Bihar vármegye határolta.

Története

A vármegye 1876-ban alakult Kraszna vármegye és Közép-Szolnok vármegye egyesítésével, kiegészülve Doboka vármegye Egregyi járásával. A vármegye 1910-ben 3815 km² területű volt, székhelye kezdettől Zilah.

1919-től ténylegesen, majd 1920-tól hivatalosan is Románia része. A II. bécsi döntés értelmében 1940-ben a vármegye területe visszakerült Magyarországhoz, és 1944-ig kissé módosult területtel ismét fennállt.

A második világháború után újra Románia része lett. 1960-ban területét a romániai Szilágy megye, Szatmár megye és Máramaros megye között osztották fel.

Lakosság

1910-ben a vármegye összlakossága 230 140 személy volt, ebből:

• 136 087 (59,13%) román
• 87 312 (37,94%) magyar
• 3727 (1,62%) szlovák

Közigazgatás

A vármegye hat járásra volt felosztva:

• Krasznai járás, székhelye Kraszna
• Szilágycsehi járás, székhelye Szilágycseh
• Szilágysomlyói járás, székhelye Szilágysomlyó (rendezett tanácsú város)
• Tasnádi járás, székhelye Tasnád
• Zilahi járás, székhelye Zilah (rendezett tanácsú város)
• Zsibói járás, székhelye Zsibó

Források

• Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.