Teleki család
A Teleki család Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja. A família 1697 óta élvezi a római szent birodalmi grófi rangot.
Tartalomjegyzék |
A család [szerkesztés]
Tagjai közt a legkülönbözőbb rangot és címet viselők szerepelnek. Talán a legismertebb közülük az a Teleki Mihály, aki I. Apafi Mihály fejedelemsége idején volt kancellár. Nem mellékesen ő volt a család vagyonának megalapozója is.
Emellett a család tagjai között nagy számban találhatóak tudósok, írók, költők: Teleki Domokos erdélyi nyelvművelő és ásványgyűjtő a 18. század végén (1773. szeptember 5. Sáromberke – 1798.! szeptember 16. Marosvásárhely), akinek Honi utazásairól írt könyve Egynehány hazai utazások leírása Tót és Horváth országoknak rövid ismertetésével egygyütt címen 1796-ban jelent meg Bécsben. (Művében kitűnően mutatja be a XVIII. század végi Magyarországot és annak társadalmi viszonyait. A Jénai Ásványtani Társaság 1797. december 8-án tartott alakuló ülésén Johann Georg Lenz jénai ásványtan professzor javaslatára őt választotta első elnökéül.); valamint azonos néven 1810-1876 között a Teleki-könyvtár kéziratainak rendezője, A székely határőrség története írója. Teleki Ferenc, költő. Teleki Mihály, aki II. Rákóczi Ferenc köréhez tartozott, és íróként is jeleskedett. Teleki Sándor, Petőfi „vad grófja”, a jeles emlékiratíró. Teleki László, a Kegyencz írója, reformkori politikus, a Határozati Párt vezetője. Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője, aki hat évet töltött kufsteini várfogságban. Teleki Sámuel Afrika-kutató, a Teleki-vulkán névadója, a Rudolf- és Stefánia-tavak felfedezője, valamint Teleki Pál, a jeles földrajztudós, majd miniszterelnök.
Családi hagyaték [szerkesztés]
A Teleki család hagyatékához tartozik többek között a marosvásárhelyi Teleki Téka, amelyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár adományozott a városnak, s amely negyvenezer kötetre rúg; a 16. századi Teleki-kódex, mely a ferences irodalom egyik becses példánya; valamint a Kolozsvárott őrzött 18. századi Teleki-énekeskönyv.[1]
Figyelemre méltó továbbá az a méreteiben sem csekély, jelentőségében pedig kifejezetten komoly adomány, amelyet (a családfa sorrendjében IV.) Teleki László édesanyja, Mészáros Johanna és gyámja Teleki József tett, amikor felajánlották a Teleki család könyvtárát az 1825-ben megalapított Magyar Tudós Társaságnak.
Jelentősebb családtagok [szerkesztés]
- Teleki Ádám (1740-1792) – költő, műfordító, Doboka vármegyei főispán, erdélyi kormányszéki tanácsos
- Teleki Blanka (1806-1862) – a magyar nőnevelés egyik úttörője, a nők művelődési egyenjogúságának híve
- Teleki Domokos (1773-1798) – utazó, a Magyarországról szóló első útleírások szerzője
- Teleki Domokos (?-1824) – Torda vármegye főispánja
- Teleki Domokos (1810-1876) – történész, politikus, publicista, az MTA tagja
- Teleki Ferenc (1790-1863) – történész
- Teleki Géza (1843-1913) – politikus, belügyminiszter a Tisza Kálmán-kormányban, Teleki Pál apja
- Teleki Géza (1911-1983) – geográfus-geológus, politikus, az Ideiglenes Nemzeti Kormány vallás- és oktatásügyi minisztere, Teleki Pál fia
- Teleki Géza (1943) - antropológus, etológus, Teleki Pál unokája
- Teleki József (1790-1855) – történetíró, Erdély kormányzója
- Teleki József (1738-1796) – Ugocsa vármegye főispánja, koronaőr, műgyűjtő és író
- Teleki József (1859–1945) – Dunatetétlen birtokosa, főrend
- Teleki László (1810/1811-1861) – magyar politikus, író, az Ellenzéki Kör elnöke
- Teleki László (1912-1962) – neves (ifjúsági) református vezető
- Teleki László (1764-1821) – Somogy vármegye főispáni helytartója
- Teleki Mihály (1634-1690) – erdélyi tanácsos, főgenerális
- Teleki Mihály (1671-1720) – katona, kővárvidéki kapitány, erdélyi szenátor
- Teleki Mihály – politikus, földművelésügyi miniszter
- Teleki Pál (1879-1941) – politikus, miniszterelnök, földrajztudós, Jugoszlávia lerohanásakor öngyilkos lett
- Teleki Sámuel (1845-1916) – neves utazó, felfedező, Afrika-kutató, nevét a Teleki-vulkán őrzi
- Teleki Sámuel (1739-1822) – Erdély kancellárja
- Teleki Sándor (1679-1760) – Torda vármegye főispánja
- Teleki Sándor (1821-1892) – a „vad gróf”, 1848-49-es honvédezredes, a Petőfi Társaság tagja
Emlékezete [szerkesztés]
Kastélyok, kúriák [szerkesztés]
Album [szerkesztés]
Irodalom [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ A családi hagyatékkal és a jeles családtagokkal kapcsolatos információk forrása Losonci Miklós: Teleki László sorsa és küldetése. (TIT Teleki László Egyesület Füzetei sorozat). Budapest, 2001. 8-10., illetve Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor et al. Budapest: Akadémiai. 1962. 392–393. o.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A marosvásárhelyi Teleki-herbáriumok (XVII–XVIII. század) és növényneveik
- MÉL Teleki Domokos, gróf
- ÉS Teleki Domokos ásványgyűjtő, Magyarország leírója
- Források a széki gr. Teleki család történetéhez

