Teleki család

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Teleki család Erdély és Magyarország egyik legjelentősebb arisztokrata családja. A família 1697 óta élvezi a római szent birodalmi grófi rangot.

COA Teleki.jpg

A család[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egykori Teleki palota a budapesti Szervita téren

Tagjai közt a legkülönbözőbb rangot és címet viselők szerepelnek. Talán a legismertebb közülük az a Teleki Mihály, aki I. Apafi Mihály fejedelemsége idején volt kancellár. Nem mellékesen ő volt a család vagyonának megalapozója is.

Emellett a család tagjai között nagy számban találhatóak tudósok, írók, költők: Teleki Domokos erdélyi nyelvművelő és ásványgyűjtő a 18. század végén (1773. szeptember 5. Sáromberke1798.! szeptember 16. Marosvásárhely), akinek Honi utazásairól írt könyve Egynehány hazai utazások leírása Tót és Horváth országoknak rövid ismertetésével egygyütt címen 1796-ban jelent meg Bécsben. (Művében kitűnően mutatja be a XVIII. század végi Magyarországot és annak társadalmi viszonyait. A Jénai Ásványtani Társaság 1797. december 8-án tartott alakuló ülésén Johann Georg Lenz jénai ásványtan professzor javaslatára őt választotta első elnökéül.); valamint azonos néven 1810-1876 között a Teleki-könyvtár kéziratainak rendezője, A székely határőrség története írója. Teleki Ferenc, költő. Teleki Mihály, aki II. Rákóczi Ferenc köréhez tartozott, és íróként is jeleskedett. Teleki Sándor, Petőfi „vad grófja”, a jeles emlékiratíró. Teleki László, a Kegyencz írója, reformkori politikus, a Határozati Párt vezetője. Teleki Blanka, a magyar nőnevelés úttörője, aki hat évet töltött kufsteini várfogságban. Teleki Sámuel Afrika-kutató, a Teleki-vulkán névadója, a Rudolf- és Stefánia-tavak felfedezője, valamint Teleki Pál, a jeles földrajztudós, majd miniszterelnök.

Családi hagyaték[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Teleki család hagyatékához tartozik többek között a marosvásárhelyi Teleki Téka, amelyet Teleki Sámuel erdélyi kancellár adományozott a városnak, s amely negyvenezer kötetre rúg; a 16. századi Teleki-kódex, mely a ferences irodalom egyik becses példánya; valamint a Kolozsvárott őrzött 18. századi Teleki-énekeskönyv.[1]

Figyelemre méltó továbbá az a méreteiben sem csekély, jelentőségében pedig kifejezetten komoly adomány, amelyet (a családfa sorrendjében IV.) Teleki László édesanyja, Mészáros Johanna és gyámja Teleki József tett, amikor felajánlották a Teleki család könyvtárát az 1825-ben megalapított Magyar Tudós Társaságnak.

Jelentősebb családtagok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kastélyok, kúriák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Album[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A családi hagyatékkal és a jeles családtagokkal kapcsolatos információk forrása Losonci Miklós: Teleki László sorsa és küldetése. (TIT Teleki László Egyesület Füzetei sorozat). Budapest, 2001. 8-10., illetve Új magyar lexikon VI. (S–Z). Szerk. Berei Andor et al. Budapest: Akadémiai. 1962. 392–393. o.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Teleki család témájú médiaállományokat.