Koltó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koltó (Coltău)
Koltó Teleki-kastély kertje.JPG
Teleki-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang községközpont
Beosztott falvak Koltókatalin
Polgármester Csendes Lajos
Irányítószám 437283
Népesség
Népesség 2189 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 1168
Község népessége 2557 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 12,95 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Koltó  (Románia)
Koltó
Koltó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 36′, k. h. 23° 31′Koordináták: é. sz. 47° 36′, k. h. 23° 31′
Koltó weboldala

Koltó (románul Coltău) falu Romániában Máramaros megyében. 2004 óta községgé alakult, így közigazgatásilag önálló.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagybányától 10 km-re délnyugatra fekszik. A falu a Lápos folyó mentén fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település első írásos említése 1405-ből való. Ekkor még Kolcho, Alsó Kocho, 1414-től pedig Koltho a helység neve. Eredete valószínűleg a kohó szóval hozható összefüggésbe, hiszen alapítói minden jel szerint szénégetők voltak. Erre utalnak a falu határában ma is megtalálható, földbe ásott, szénnyomokat tartalmazó üregek.

1549-től kezdődően a falut Kővár uradalmának tartozékaként említik az okiratok, 1553-ban pedig már Drágffy birtokként olvashatunk a településről. Egyes feltevések szerint ekkor épült a falu első református temploma, amely 1658-ban leégett. 1662-ben Kemény János erdélyi fejedelem fia, Kemény Simon Kővár kapitányává nevezte ki Teleki Mihályt, a híres arisztokrata család itteni vagyonának megalapozóját.

Halála után II. Teleki Mihály lett a birtok új tulajdonosa. Egy 1763-ból származó feljegyzés szerint a 18. század első felében épült fel a falu kőtemploma, amely előtt egy "sudár fatorony" állott két haranggal. 1828-ban már arról tudósítottak az egyház számadásai, hogy felépült az új kőtorony, zsindelytetővel.

Nevezetes kastélya feltehetőleg Mária Terézia uralkodásának idején épült, 1821-ben pedig már restaurálták a barokk épületet. 1845-ben a 25 éves Teleki Sándor, a későbbi szabadságharcos ezredes, iró vette át a koltói birtok vezetését. Az ifjú gróf közben Kővár vidékének kapitányaként fontos szerepet vállalt Szatmár megye politikai életében.

1846-1847-ben – a „vad gróf” vendégeként – három alkalommal is megfordult a településen a kor híres költője, Petőfi Sándor. Ezek közül a „látogatások” közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9.október 19. közötti időszak, amikor az ifjú író hitvesével, Szendrey Júliával, itt töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lírát. A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. A kastélyban ma Teleki-Petőfi múzeum működik.

A kastély ura előbb kormánybiztosként, majd Bem József tábornok főintendánsaként részt vett az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban, amelynek bukása után száműzetésben élt (Párizs, Jersey, Guernsey szigete, Olaszország). Miután Olaszországban feleségül vette egy francia tábornok leányát, Litez Tivervald Matildot, hazatért Koltóra, ahol rendbehozatta az elhagyott kastélyt és birtokait.

Végső akarata szerint az öreg somfa alá temették az 1892-ben elhunyt Teleki Sándort, aki életének utolsó éveit Nagybányán élte le. (A család óhajára 1936-ban a falu köztemetőjébe vitték át az ezredes földi maradványait.)

A 20. század elejéig a települést még Koltó-Katalinnak hívták, ma ismét két település. 1910-ben 969, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Szatmár vármegye Nagysomkúti járásához tartozott.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Koltói faluturizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Napjainkban tovább él Petőfi emléke Koltón. Minden évben, szeptember első vasárnapján emlékezik meg a község és a környező települések magyarsága Petőfi ittjártáról. A Petőfi bál kulturális és hagyományos rendezvény, amelyre több ezer turista érkezik minden évben a világ magyarlakta pontjairól.

Nem csak a Petőfi bál alkalmával érkeznek turisták Koltóra. Évente több, mint tízezer látogatja meg a települést. Elsősorban a Teleki Kastélyban működő Petőfi múzeumot, a hozzátartózó Kastélykertet és szoborparkot látogatják meg. Ugyanakkor a turisták betekintést nyerhetnek a hagyományos falusi gazdálkodásba, és tradicionális ételeket fogyaszthatnak. Több háznál működik falusi panzió, így egyszerre akár 150 személy elszállásolása is megoldott[3].

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. [1] - A koltóra látogatók szállásolása megoldható falusi vendégházakban, akár 20-150 személy számára is.