Erzsébetbánya
| Erzsébetbánya (Băiuț) | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Rákosfalva, Kohóvölgy |
| Polgármester | Ceteras Mihai |
| Irányítószám | 437025 |
| Körzethívószám | +40 x62[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 1729 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 2699 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 796 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 590 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″ | |
| é. sz. 47° 36′ 50″, k. h. 23° 59′ 51″ | |
| Erzsébetbánya weboldala | |
Erzsébetbánya (románul Băiuț) falu Romániában, Erdélyben, Máramaros megyében.
Tartalomjegyzék |
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét Szilágyi Erzsébetnek, Hunyadi János feleségének tiszteletére kapta, akinek a birtokában volt egy ideig az itteni aranybánya.
Földrajz [szerkesztés]
Erzsébetbánya a Lápos-hegységben, a Lápos folyó forrásvidékén, egy völgyben helyezkedik el. Magyarlápostól 30 km-re északkeletre és Nagybányától 80 km-re keletre található.
A falu éghajlata hegyvidéki jellegű. Ki van téve a nyugatról fújó szeleknek és a gyakori esőzéseknek. A településen mért évi átlaghőmérséklet 6,5 °C. Januárban a hőmérséklet –10 és –6 °C között mozog, a júniusi átlaghőmérséklet pedig 16–18 °C között mozog. A legmagasabb hőmérsékletet 1939. július 23-án mérték, ekkor 38,5 °C volt, a leghidegebb hőmérsékletet pedig 1929. február 11-én, ekkor –30,5 °C volt.
Története [szerkesztés]
Területén már a felső paleolitikumtól kezdve laknak emberek. A bronzkorban területén megjelennek a dákok, ők kezdik meg az arany bányászását, amelyet a rómaiak a dákok leigázása után folytattak.
Erzsébetbánya először 1630-ban van megemlítve, Lapos-banya néven.
1910-ben 1295 lakosából 1050 magyar, 220 román, 20 német, 5 egyéb nemzetiségű volt.
A trianoni békeszerződésig Szolnok-Doboka vármegye Magyarláposi járásához tartozott.
A 2002-es népszámláláskor 1729 lakosa közül 923 fő (53,4%) román, 796 (46,0%) magyar, 8 (0,5%) német, 1 (0,06%) zsidó és 1 (0,06%) ukrán volt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt volt plébános Bokor Sándor, a kommunizmus alatti egyházüldözés vértanúja.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
- ↑ http://www.kia.hu/konyvtar/erdely/erd2002/mmetn02.pdf
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Forrás [szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||||

