Szurdok (Románia)
| Szurdok (Strâmtura) | |
.JPG) |
|
| A görög katolikus fatemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Glód és Szlatinka |
| Polgármester | Ioan Pasere (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 2932 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4211 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 1 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 339 m |
| Terület | 91,57 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Szurdok
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 46′ 44″, k. h. 24° 8′ 41″ | |
| Szurdok weboldala | |
Szurdok (románul Strâmtura, jiddisül סטרימטרה) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Máramarosszigettől 28 kilométerre délkeletre, az Iza jobb partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Román és magyar neve azonos jelentésű. Valószínűleg az Izának a falu és Barcánfalva között, a Piatra Țiganului és Prisaca hegyek alkotta szűkületéről kapta. 1326-ban terra Zurduky, 1407-ben Zwrduk néven szerepelt. 1408-ban mint Borzanfalva is előfordult, ami arra utal, hogy az alapító Szaniszló kenéz apjának, Sztánnak a másik neve Borzan volt.
Története [szerkesztés]
1326 után telepítette Sztán fia Szaniszló (Stanislaus) kenéz, román lakossággal. 1411-ben Bogdán fia János, a Dolhai család alapítója szerezte meg. A későbbiekben jobbágyfalu volt. 1848-ban görög katolikus papja, Man János nemzetőrtisztként szolgált. Zsidó lakói híres kóser juhsajtot készítettek. (A legtöbb közülük a Stern családnevet viselte.)
1838-ban 1345 görög katolikus és 30 zsidó vallású lakosa volt.[3]
1910-ben 3287 lakosából 2899 volt román, 357 német (jiddis) és 31 magyar anyanyelvű; 2908 görög katolikus és 357 zsidó vallású.
2002-ben 2932 lakosából 2931 volt román nemzetiségű; 2633 ortodox és 266 görög katolikus vallású.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Görög katolikus fatemploma 1771-ben épült és 1775-ben festették ki. Teljesen eltér a máramarosi fatemplomok megszokott stílusától.
- Máramarosban utolsóként itt használják még a havasi kürtöt.
Források [szerkesztés]
- Bélay Vilmos: Máramaros vármegye társadalma és nemzetiségei. A megye betelepülésétől a XVIII. század elejéig. Bp., 1943
- A fatemplom ismertetése (angolul)
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A Botizan család 1700-ban, tölgyboronákból épült lakóháza a máramarosszigeti skanzenban (románul)
- A görög katolikus parókia honlapja (románul)
|
||||||||||||||||||||||||||||
