Petrovabisztra

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Petrovabisztra (Bistra)
Petrovabisztra látképe
Petrovabisztra látképe
Petrovabisztra címere
Petrovabisztra címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióMáramaros
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeMáramaros
KözségPetrovabisztra
Rang községközpont
Irányítószám 437045
SIRUTA-kód 107289
Népesség
Népesség943 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség7,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság383 m
Terület132,39 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 51′ 54″, k. h. 24° 11′ 29″Koordináták: é. sz. 47° 51′ 54″, k. h. 24° 11′ 29″
Petrovabisztra weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovabisztra témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Petrovabisztra (románul: Bistra, ukránul: Бистрий, jiddisül ביסטרא) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A Bisztra név egy szláv eredetű, 'gyors' jelentésű pataknévből származik. A Petrova előtag Petrova falura utal.

Fekvése[szerkesztés]

Máramarosszigettől 35 kilométerre délkeletre, a Visó mentén fekszik. Határában található az egykori borsabányai ércbányák nátrium-cianid ülepítője.

Népesség[szerkesztés]

  • 1910-ben a falut még Petrova külterületi lakott helyeként írták össze. Ekkor 862 lakosából 562 volt ruszin, 265 német (jiddis), 22 román és hat magyar anyanyelvű; 596 görögkatolikus és 265 zsidó vallású.
  • 2002-ben 1316 lakosából 1184 volt ukrán és 131 román nemzetiségű; 1234 ortodox vallású.

Története[szerkesztés]

Hucul jobbágyokkal telepítették a 18. században.[1] Közigazgatásilag 1926-ig Petrovához tartozott. Első saját fatemploma 1856-ban épült. A 20. század első felében lakói közül sokan fakitermeléssel, tutajozással és mészégetéssel foglalkoztak. A két világháború között fűrészgyár működött benne. Az 1950-es–80-as években sok lakója Arad és Temes megyébe költözött.

Közlekedés[szerkesztés]

A települést érinti a Szálva–Alsóvisó–Visóvölgy–Máramarossziget-vasútvonal.

Látnivalók[szerkesztés]

  • Határában több, eocén mészkőben kialakult barlang található. A 895 méter magas Tocarnea hegy hat barlangja közül a leghosszabb 52 méteres, 19 méternyi szintkülönbséggel. A Șendreschi kőfejtőben található Coreniuc-barlang 84 méter hosszú.[2]
  • Hagyományos hucul tavaszi fesztivál minden év május 7-én és 8-án.

Híres emberek[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
  2. www.traseemaramures.ro Archiválva 2016. március 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (románul)

Források[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]