Nátrium-cianid
|
|
Ez a szócikk nem tünteti fel a forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Önmagában ez nem minősíti a szócikk tartalmát: az is lehet, hogy minden állítása pontos. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! |
| Nátrium-cianid | |
|---|---|
| Általános | |
| Magyar név | Nátrium-cianid |
| IUPAC név | Sodium cyanide |
| Egyéb nevek | - |
| Képlet | ![]() |
| Moláris tömeg | 49,01 g/mol |
| Megjelenés | Fehér, higroszkópos kristályok |
| CAS-szám | [143-33-9] |
| EINECS (EG) szám | 205-599-4 |
| EG-Index szám | 006-007-00-5 |
| Tulajdonságok | |
| Sűrűség és halmazállapot | 1,6 g/cm3 (20 °C), szilárd |
| Oldhatóság vízben | 370 g/l (20 °C) |
| Olvadáspont | 563 °C (836 K) |
| Forráspont | 1496 °C (1769 K) |
| Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | |
| Fizikai állandók | |
| Képződéshő | kJ/mol |
| Moláris hőkapacitás | J/(mol·K) |
| Veszélyességi jellemzők | |
| EU osztályozás | Nagyon mérgező (T+) Környezetre veszélyes (N) |
| R-mondatok | R26/27/28, R32, R50-53 |
| S-mondatok | (S1/2), S7, S28, S29, S45, S60, S61 |
| Lobbanáspont | |
| RTECS szám | |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos anion | Cianidok |
| Azonos kation | A nátrium vegyületei |
| A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok normálállapotra (0°C, 100 kPa) vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük. |
|
Nátrium-cianid egy rendkívül mérgező szervetlen vegyület, a kéksav nátriumsója. Szobahőmérsékleten színtelen, higroszkópos, kristályos por. Ha vízmentes, akkor szagtalan, egyébként a kálium-cianidhoz hasonlóan keserűmandulára emlékeztető illata van, ezt azonban egyesek – genetikai okokból – nem képesek észlelni. Cianidmérgezés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség, mivel gyorsan halált okoz.
Veszélyei [szerkesztés]
Rendkívül mérgező anyag, vízzel érintkezve is hidrogén-cianid fejlődése közben bomlik. Szabad levegőn is HCN-t fejleszt. Ez azzal magyarázható, hogy a hidrogén-cianid a szénsavnál is gyengébb sav, így ha a sóját egy (a HCN-től erősebb) sav éri, akkor felszabadul a hidrogén-cianid. A levegő széndioxid- és víztartalma ezt már lehetővé teszi:
- 2 NaCN + CO2 + H2O = Na2CO3 + 2 HCN
A mérgezés során a véráramba került cianid a mitokondriumokba kerülve megbénítja az oxigénfelvételben kulcsszerepet játszó citokróm-oxidáz enzim működését. Ennek eredményeképpen a sejtek oxigénfelvevő képessége elhanyagolható szintre csökken. A mérgezési tünetek fejfájás, hányinger, hányás, hirtelen eszméletvesztés, nehézlégzés, légszomj, epilepsziára emlékeztető görcsök, rángatózás. 100-200 mg -nál több cianid elfogyasztása egy percen belül öntudatvesztést okoz, de ez a szervezet védekezőképessége és a gyomortartalom függvényében 10 másodperc is lehet. 45 percen belül kóma áll be, 2 órán belül pedig, ha időben nem érkezik orvosi segítség, beáll a halál. A légzésleállás után pár perccel még van esély a túlélésre, ha megfelelő orvosi ellátásban részesül a mérgezett. A halál közvetlen oka általában szívbénulás.
A kezelés: oxigént adnak, majd nátrium-nitrit-oldatot adnak be a véráramba a betegnek. Vagy pedig nátrium-tioszulfát-oldatot itatnak vele, ha lehetséges.
Felhasználása [szerkesztés]
Régebben használták a cianidokat rovarirtószerként. Mostanában galvanizáló üzemekben, aranyércek feldolgozásánál használják, mivel az aranyat könnyen komplex ionná alakítja. Alkalmazása a mérgező hatása miatt nagy odafigyelést igényel. Csak méreg-engedéllyel szerezhető be, tárolását, kezelését részletesen szabályozzák.


