Szilágyillésfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szilágyillésfalva (Băsești)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Partium
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang községközpont
Beosztott falvak Bükktótfalu, Kecskésfalva, Vadafalva
Irányítószám 437030
Népesség
Népesség 587 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság
Község népessége 1452 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 195 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szilágyillésfalva  (Románia)
Szilágyillésfalva
Szilágyillésfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 23° 08′ 47″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 52″, k. h. 23° 08′ 47″

Szilágyillésfalva (románul Băsești) falu Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágycsehtől északnyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágyillésfalva nevét 1391-ben említette először oklevél Bassafalca in districtu de Erdeud néven, mint az erdődi kerületben fekvő települést.

1424-ben Bazzafalwa a. n. Elgesfalwa, 1470-ben Bazzafalwa néven Szatmár vármegyéhez számították, ekkor Eliesfalwa-i Sós János és a Thoroczkaiak voltak birtokosai. 1808-ban Illésfalva, Brzesti, 1913-ban Szilágyillésfalva néven írták. Egy 1475 körül felvett adólajstrom szerint Bazafalwa Drágfi-birtok volt Közép-Szolnok vármegyében. 1543-ban a középszolnoki Illesfalván 4 kapu után adóztatták meg a Drágfi Gáspár jobbágyait, de fölmentettek egy birót, 6 szegényt és 3 új házat. 1569-ben Báthori György hűtlensége miatt id. Gyulafi Lászlónak adományozta János Zsigmond. 1668-ban Thököly Imre odaadta a közép-szolnoki Ilyesfalva birtokát Illésfalvi Popa Istvánnak, mibe 1668 okt. 31-dikén Apafi Mihály fejedelem beleegyezik és meghagyja a beiktatást 1705-ben a Közép-Szolnok vármegye Illyésfalváról: Pap Simon, István, András, Tivadar, Illés. Alsóvárczaiak: Pap János és Gábor. Égerhátiak: Nemes Filep, Andorkó György, Tábori Péter nemeseket írták össze. 1797-ben főbb birtokosok: gr. Bethlen Sámuel, br. Bornemissza József, gr. Gyulai József és br. Huszár József. 1910-ben 1159 lakosából 77 magyar, 68 német, 1014 román volt. Ebből 1000 görög katolikus, 25 református, 113 izraelita volt. A trianoni békeszerződés előtt Szilágy vármegye Szilágycsehi járásához tartozott. 2002-ben 623 lakosa közül 619 román, 4 cigány volt.[3]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szilágyillésfalva környéke egy régi fényképen