Felsőróna
| Felsőróna (Rona de Sus) | |
 |
|
| Az Istenanya Elszenderülése ortodox kolostor Felsőrónán, 2009–2010 telén | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Máramaros |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Máramaros |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Rónaszék |
| Polgármester | Ioan Romanciuc (Szociálliberális Unió), 2012 |
| Irányítószám | 437250 |
| Körzethívószám | 0x62 |
| Népesség | |
| Népesség | 3916 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 4698 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 19 |
| Népsűrűség | 69 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 68,3 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőróna
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 47° 54′ 0″, k. h. 24° 2′ 11″ | |
| Felsőróna weboldala | |
Felsőróna (románul Rona de Sus, ukránul Бишня Рівня, jiddisül אויבר-רינה, németül Oberrohnen) falu Romániában, Máramaros megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Máramarosszigettől délkeletre, a Róna patak jobb partján, Alsóróna és Rónaszék közt fekvő település.
Története [szerkesztés]
Nevét a Róna-patakról kapta. 1360-ban Felseurouna, 1390-ben Felsewrowna, 1808-ban Felső-Rhona, Gornj Runa és Rona gye szusz néven írták.
Lajos király 1360-ban a szaploncai román nemesek közül való Péter fia Sztánnak adományozta. 1378-ban a Balk rokonságához tartozó Dragomér fia Iván kapta, de később visszatért a szaploncaiak birtokába. 1500 körül lett királyi birtok és a sókaramara nagybocskói uradalmának falva. Tisztán jobbágyfalu volt, eredeti lakossága valószínűleg román, a 18. század végére már teljesen ruszin.[3] 1778-ban már működött görög katolikus iskolája. 1920-ben hozzácsatolták Terebesfejérpatak Romániához került határrészeit. 1926-ban ezekből és Rónatája (románul Rona-Plai) településrészből létrehozták Visóvölgy falut.
1838-ban 1151 görög katolikus és 53 római katolikus vallású lakosa volt.[4]
1910-ben 3137 lakosából 2547 volt ruszin, 379 magyar és 198 német anyanyelvű; 2446 görög katolikus, 539 zsidó és 135 római katolikus vallású.
2002-ben 3916 lakosából 3745 volt ukrán, 145 román és 19 magyar nemzetiségű; 3259 ortodox, 35 baptista, 28 görög és 25 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- Hatvankét hektáros védett tölgyerdő.
- Ukrán ortodox kolostorát 1992-ben alapították. Búcsúját augusztus 28-án tartják.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1910-ben Wolf Tambur jiddis író.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Román eredetű határneveit elkülönítette Janitsek Jenő: Contribuții la studiul relațiilor lingvistice româno-ucrainene (onomastica din Maramureș). Doktori értekezés, Kolozsvár, Babeș–Bolyai Tudományegyetem, 1979
- ↑ Schematismus Venerabilis Cleri Almae Dioecesis Szathmariensis Pro Anno Jesu Christi 1838
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A kolostor honlapja (románul)
- A tölgyerdő ismertetése (románul)
|
||||||||||||||||||||||||||||
.svg){kind=small}
