Szarvaszó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szarvaszó (Sarasău)
RO MM Sarasau 5.jpg
Ortodox (volt görög katolikus) templom
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Polgármester Ion Covaci (PD-L), 2012
SIRUTA-kód 106639
Népesség
Népesség 2238 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 7 (2011)
Népsűrűség 115 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,52 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szarvaszó (Románia)
Szarvaszó
Szarvaszó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 23° 49′ 16″Koordináták: é. sz. 47° 57′ 42″, k. h. 23° 49′ 16″

Szarvaszó (románul: Sarasău, jiddisül סאראסאו) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Máramarosszigettől hét kilométerre nyugatra, a Románia és Ukrajna között határfolyót képező Tisza bal partján fekszik. A község 8523 hektáros területéből 3051 hektár rét, 2168 hektár erdő, 1186 hektár legelő és 1054 hektár szántó.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét patakjáról kapta, az pedig az 'elágazó vízmeder' jelentésű szarv és az 'időszakos vízfolyás' jelentésű aszó szó összetételéből való. 1345-ben Zorwazou, 1360-ban Zarvassov, 1398-ban Zaruaszou alakban írták.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lajos király 1345-ben megerősítette kenézségében Erdő vajda fiait, Aprusát és Marust, nagybátyjukat, Sztánt és ennek fiát, Myket. Ők 1360-ra nemességet kaptak és a falut birtokukként kapták. Közülük származott a Máramaros vármegyében gyakran fontos tisztségeket betöltő Gerhes (Görhes), Bank és Birtok család. Máramarosi román kisnemesi falu volt. A Bánk és Girhes családok tagjai részt vettek a Dózsa György-féle parasztfelkelésben.[2] 1720-ban tizenöt nemesi és két jobbágytelket írtak össze benne. Görög katolikus iskoláját először 1845-ben említették.[3]

1880-ban 692 lakosából 553 volt román, 75 német (jiddis), 28 magyar és 22 ruszin anyanyelvű; 594 görög katolikus, 75 zsidó és 21 római katolikus vallású.

2002-ben 2416 lakosából 2400 volt román anyanyelvű; 1232 ortodox, 1031 görög katolikus és 76 baptista vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Ortodox (volt görög katolikus) temploma talán a 16. században épült. Narthexét 1699-ben festették ki. 1770-ben újították.
  • A Mihályi-ház (2. sz.) a 18. században, a Iurca- (202. sz.) és a Man-ház (204. sz.) a 19. században épült.
  • A Ciuroi-patak vízesése egy 35–40 méteres, függőleges andezitsziklán zúdul le.[4]
  • A falu patakja mentén forrásirányban, délnyugat felé egy hegyen valószínűleg a 13. században épült, ovális alaprajzú vár szerény nyomai fedezhetők fel.[5]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1816-ban Iosif Man (Mán József) 1848-ban máramarosi kormánybiztos, később főispán.
  • Itt halt meg 1865-ben Mihályi Gábor 1848/49-es máramarosi kormánybiztos és főispán.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Márki Sándor: Dósa György, 1470–1514
  3. Bökényi Dániel: Máramaros vármegye tanügyének multja és jelene. M.-Sziget, 1894, 184. o.
  4. www.traseemaramures.ro (románul)
  5. jupiter.elte.hu (magyarul)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvaszó témájú médiaállományokat.
Modern görög katolikus templom