Alsóvisó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsóvisó (Vișeu de Jos)
Viseudejos.jpg
Az alsóvisói vasútállomás
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Máramaros
Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió
Megye Máramaros
Rang község
Beosztott falvak -
Polgármester Gavrilă Șimon (PNL), 2012
Népesség
Népesség 4934 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság < 3 (2011)
Népsűrűség 88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 56 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsóvisó  (Románia)
Alsóvisó
Alsóvisó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 24° 21′ 18″Koordináták: é. sz. 47° 43′ 46″, k. h. 24° 21′ 18″
Alsóvisó weboldala

Alsóvisó (románul: Vișeu de Jos, jiddisül אונטר-ווישווה, németül Unterwischau) falu Romániában, Máramaros megyében, a történeti Máramarosban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Felsővisó nyugati szomszédságában, a Visó partján, a Máramarosi-havasok lábánál fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1365-ben Ket Viso vagy Ketwyssou, 1385-ben Viso Inferior, 1476-ban Also Vyso néven írták. Előbb kenézi birtok, majd román kisnemesi falu volt. 1720-ben 24 nemesi telket írtak össze benne.

1944. április. 15. után az itt fölállított gettóba hurcolták és később itt vagonírozták be Batiza, Glód, Izakonyha, Izaszacsal, Jód, Rozávlya, Sajó és Felsőszelistye zsidó lakosságát. Ortodox papját, Andrei Comant antifasiszta csoporttal való együttműködés gyanújával Dachauba hurcolták.

A falut Telccsel összekötő, nehéz, hegyi terepen vezetett vasúti szakaszt 1948–49-ben, romániai és külföldi fiatalok munkája nyomán adták át.

Bartók Béla itt gyűjtötte a Román kolindadallamok 1. sorozata 5., Allegro moderato darabjának alapjául szolgáló („Coborât-o, coborât-o” kezdetű) dallamot.[2]

1838-ban 1536 görög katolikus és 140 zsidó vallású lakosa volt.[3]

1880-ban 2568 lakosából 2059 volt román, 438 német (valójában jiddis) és 57 cigány anyanyelvű; 2113 görög katolikus és 444 zsidó vallású.

2002-ben 5282 lakosából 5197 volt román és 75 cigány nemzetiségű; 4593 ortodox, 385 adventista, 195 görög katolikus és 60 pünkösdista vallású.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]