Visk
| Visk (Вишковj) | |
 |
|
| Visk főtere | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás | Huszti járás |
| Rang | városi jellegű település |
| Polgármester | Szajkó Károly |
| Irányítószám | 90454 |
| Körzethívószám | +380 3142 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 8142 fő (2010)[1] +/- |
| Magyar lakosság | 3699 (45,4%) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 200 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Visk
Pozíció Ukrajna térképén
|
|
| é. sz. 48° 01′ 44″, k. h. 23° 25′ 55″ | |
Visk (ukránul Вишковj [Viskove/Vyshkove], oroszul Вышково [Viskovo/Viškovo], szlovákul Višká, románul Văşcova), nagyközség Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járásban.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Huszttól 20 km-re délkeletre, a Tisza völgyében, a Marangos-patak partján fekszik. A szóban forgó viski patakot Marangos-pataknak hívják, mert a Marangos-hegyben ered.[2]
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv Vys személynévből származik.
Története [szerkesztés]
1270-ben Visk néven említik először.
Visket még V. István király adta a kezdetekben Ugocsa megyéhez tartozó Rakasz és Fekete-Ardó falvakkal és Nyírtelek-pusztával a Hont-Pázmány nemzetség újhelyi ágához tartozó Marchaleus fiainak, Mikov és Chepan mestereknek, és az adományt IV. László, majd III. András is megerősítette, mint ekkor már Máramaros megyéhez tartozó birtokot.
1308-ban a fő sószállító vizek neve között Visk, Técső, Talaborfalu és Sziget is szerepelt.
A Tisza-menti öt koronaváros legnagyobbika, egykor szász település. Határában egy kúp alakú hegyen állott vára, amelyet a Hont-Pázmány nemzetség-beli Martelus fiai Mikó és Csépán emeltek 1281 és 1298 között. Először 1299-ben említik, majd 1300-ban III. András visszacserélte. Valószínűleg még a 14. század elején elpusztult, mert többé nem említik. 1329-ben Károly Róberttől kapta városi rangját. 1657-ben a lengyelek égették fel. 1717-ben a krimi tatárok pusztították, rájuk a település határában mértek súlyos csapást a husztiakkal egyesült viskiek. 1730 és 1780 között vásártartási joga volt, 1786-ban éhínség pusztított.
Református népiskolája a 16. század közepén, 1556-ban nyílt meg. Visk koronavárosi kiváltságait annak megtartásáért a kamarával folytatott évszázados harc (a 17. század 30-as éveiben kezdődött, amikor a koronabirtokok a kamara kezébe kerültek) után, 1834-ben veszítette el. 1918-ban a bevonuló románok, majd a csehek pusztították.
1944-ben először teljes zsidó lakosságát - törvény alapján - magyar csendőrök, később magyar férfilakosságát, az oroszok hurcolták el, 70%-uk lágerekben pusztult el.
1910-ben 4839 lakosából 3871 magyar, 831 ruszin és 126 német volt. A trianonig Máramaros vármegye Huszti járásához tartozott. 8000 lakosának 40%-a magyar nemzetiségű, a többi ruszin. 2001 óta 8142 lakosából 3699 magyar (45,4%), a többi ukrán.
Látnivalók [szerkesztés]
- Erődített református templomát 1270-ben V. István építtette. A 14-15. században gótikus stílusban felújították. 1524-ben a reformátusoké lett. 1657. február 17-én II. Rákóczi György az országgyűlést megelőző istentiszteletet tartotta itt, az országgyűlés a városházán volt, ahol elhatározták a lengyel hadjáratot. 1717-ben a tatárok gyújtották fel, 1790-ben állították helyre. 1970-ben újították fel, fa harangtornya 18. századi, a templomot védőtornyos fal övezi.
- Görög katolikus temploma 1831-ben épült az Angyali üdvözlet tiszteletére.
- Visknek több ásványvízforrása van, az ásványvizet a viskiek borkútnak hívják. Az egykori (1818-1918) Magyarország-szerte híres várhegyi fürdő ásványvízforrása a szovjet érában történő higanybányászat következtében kiapadt. Szerepét a Saján-hegyi ásványvízforrások vették át. A gyógyhatású ásványvizek hasznosítása tette ismét országos hírűvé a Saján Szanatóriumot.*
A Saján Szantórium mellett, az úgynevezett Villa-völgyben található a mesterségesen kialakított Sajáni-tó. A tó alkalmas vízibiciklizésre, sétálásra, úszásra, a tó partján sütögetőhelyek is várják az érdeklődőket. A tavat az Avas-hegyvonulat veszi körül.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1746-ban Méhes György tanár, író, bölcseleti doktor, református főiskolai tanár; Méhes Sámuel tanár, nyomda- és laptulajdonos, író, szerkesztő, az MTA levelező tagjának apja.
- Itt született 1797-ben Lassu István földrajzi író.
- Itt született 1844. március 6-án Krüzselyi Bálint jogakadémiai tanár, Krüzselyi Erzsébet költőnő édesapja
- Itt született 1899. február 8-án Rankay József az 1920-as szomoróci felkelés katonai vezetője, Visk és Kercaszomor díszpolgára.
- Itt született 1940. február 26-án Fodó Sándor egyetemi tanár, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség első elnöke, majd haláláig tiszteletbeli elnöke.
- Itt született 1955-ben Varga Sándor FIFA-menedzser.
Képek [szerkesztés]
-
A viski református templom
-
A viski magyar középiskola
-
Visk, a református templom napórája
-
Visk, a református templom mennyezete
Testvérvárosai [szerkesztés]
Tiszacsoma testvérvárosai a következők:
| Ország | Város | Megye / Körzet / Régió / Állam | |
|---|---|---|---|
 |
Magyarország | Paks | Tolna |
|
Magyarország | Csaroda | Borsod-Abaúj-Zemplén |
|
Magyarország | Máramarossziget | Máramaros |
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ <http://ru.wikipedia.org/wiki/%D0%92%D1%8B%D1%88%D0%BA%D0%BE%D0%B2%D0%BE
- ↑ A viski nyelvjárás szerint: Marangas. Maranyos-patak nem létezik.
- ↑ Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
Források [szerkesztés]
- Györffy György: Máramaros megye.
További információk [szerkesztés]
|
||||||||
|
||||||||
