Krüzselyi Erzsébet

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Krüzselyi Erzsébet
B3Krüzselyi Erzsébet (1875-1953) költő, író.jpg
Krüzselyi Erzsébet arcképe
Muhi Sándor grafikája
Élete
Született 1875. március 21.
Máramarossziget
Elhunyt 1953. október 15. (78 évesen)
Szatmárhegy
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers

Krüzselyi Erzsébet, írói álneve: Viski Böske. (Máramarossziget, 1875. március 21.[1]Szatmárhegy, 1953. október 15.) költőnő, Krüzselyi Bálint és Pellády Erzsébet leánya.

Életútja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.

Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT), 1926-tól a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.

Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Ujság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.

Verskötetei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Versek (Máramarossziget, 1897)
  • Újabb versek (Máramarossziget, 1902)
  • Örök csendben (Máramarossziget, 1907)
  • Csendország dalai (Budapest, 1913)
  • Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924)
  • Örök csenddel ködön át (Budapest, 1928)
  • Ködös csendváramból kis verscsokor (Nagyvárad, 1933)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. A Romániai magyar irodalmi lexikon 1874. március 21-ére teszi születésének dátumát.

Kapcsolódó információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Oláh Károly: Krüzselyi Erzsébet, a költő. Máramarosszigeti Lapok, 1906/21.
  • Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz, 1924/14.
  • Walter Gyula: Krüzselyi Erzsébet versei. Vasárnap, 1928/15.
  • Muzsnay Árpád: Krüzselyi Erzsébet irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Budapest, 1973/2;
  • Muzsnay Árpád: Mikor halt meg Krüzselyi Erzsébet? Utunk, 1976/6.
  • Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. Krüzselyi Erzsébet levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk évkönyv, 1976. 175-77.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Krüzselyi Erzsébet témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]