Krüzselyi Erzsébet

Krüzselyi Erzsébet arcképe
Muhi Sándor grafikája

Krüzselyi Erzsébet, írói álneve: Viski Böske. (Máramarossziget, 1875. március 21. – Szatmárhegy, 1953. október 15.) költőnő, Krüzselyi Bálint és Pellády Erzsébet leánya.

Életútja

Hatéves korától egy betegség miatt egyre gyengülő látással, nyolcéves korától hallássérültként, önművelő módon képezte magát; az 1930-as évektől elvesztette látását is. Tragikus sorsa rányomta bélyegét irodalmi munkásságára.

Felsővisón élt, írásait A Hírnök, Pásztortűz, Vasárnap, Ellenzék közölte. A Brassói Lapok gyermekrovatában Erzsika néni és Pápaszemes Erzsika néni aláírással jelentek meg meséi, gyermektörténetei. Az 1902-ben alakult máramarosszigeti Szilágyi István Irodalmi Kör, 1924-től az Erdélyi Irodalmi Társaság (EIT), 1926-tól a Kemény Zsigmond Társaság (KZST) tagja. A II. világháború után Szatmárhegyre költözött, ekkorra már minden kapcsolata megszűnt a külvilággal.

Első versei, novellái 1893-tól kezdve édesapja, Krüzselyi Bálint lapjában, a Máramarosban jelentek meg. Írásait Budapesten A Hét, Magyar Nők Lapja, Magyar Bazár, Magyar Lányok, Ország-Világ, Pesti Napló, Új Idők, Vasárnapi Újság közölte. Tompa Mihály, Reviczky Gyula, Szabolcska Mihály hatott költői indulására; később, az erdélyi magyar irodalom önálló kibontakozása során mint "Csendország rabja" adott hangot a női lélek problémáinak. Jellemző vonása a fojtott tragikus életérzés, a magányosság. "Legnagyobb hatása ott, ahol a modern líra eredményeit finoman, tartózkodóan s egyéniségéhez illő módon olvasztja, ötvözi magába" – írja róla Reményik Sándor. Világos felépítésű, műgonddal írt verseiben egyaránt hangot ad egyéni tragédiájának, mély vallásosságának s a női lélek rezdüléseinek.

Verskötetei

• Versek (Máramarossziget, 1897)
• Újabb versek (Máramarossziget, 1902)
• Örök csendben (Máramarossziget, 1907)
• Csendország dalai (Budapest, 1913)
• Hangtalan lírán (Máramarossziget, 1924)
• Örök csenddel ködön át (Budapest, 1928)
• Ködös csendváramból kis verscsokor (Nagyvárad, 1933)

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái VII. (Köberich–Loysch). Budapest: Hornyánszky. 1900.  Online hozzáférés
• Magyar életrajzi lexikon
• Romániai magyar irodalmi lexikon : Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0 Online hozzáférés

Kapcsolódó információk

• Oláh Károly: Krüzselyi Erzsébet, a költő. Máramarosszigeti Lapok, 1906/21.
• Reményik Sándor: Hangtalan lírán. Pásztortűz, 1924/14.
• Walter Gyula: Krüzselyi Erzsébet versei. Vasárnap, 1928/15.
• Muzsnay Árpád: Krüzselyi Erzsébet irodalmi hagyatéka. Magyar Könyvszemle, Budapest, 1973/2;
• Muzsnay Árpád: Mikor halt meg Krüzselyi Erzsébet? Utunk, 1976/6.
• Marosi Ildikó: Fukaron mért rokoni szeretet. Krüzselyi Erzsébet levele Kőmíves Nagy Lajoshoz. Utunk évkönyv, 1976. 175-77.

Külső hivatkozások

• Udvardy Frigyes: A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2003
• Reichard Piroska: Örök csenddel ködön át
• Koncz Gábor: A „fehéringes közmagyar”
• nagybanya.ro – Máramarossziget