Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jász-Nagykun-Szolnok megye
HUN Jász-Nagykun-Szolnok megye COA.jpg
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megyeszékhely Szolnok
Kistérségek száma 7
Települések száma 78
egyéb városok 20
ISO 3166-2 HU-JN
Népesség
Teljes népesség 386 752 fő (2011. jan 1.)[1] +/-
Népsűrűség 71,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5581,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Jasz-Nagykun-Szolnok.svg
Jász-Nagykun-Szolnok megye elhelyezkedése Magyarországon
Jász-Nagykun-Szolnok megye weboldala

Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Domborzat

A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság.

Éghajlat

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

Vízrajz A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája

Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző földrajzi pontjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.

Szolnok megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).

Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).

Városok 1950–1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.

1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.

1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

Városkörnyékek 1971‑1983 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.

Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossáJászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Járások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jász-Nagykun-Szolnok megye járásainak főbb adatai a 2013. július 15-ei közigazgatási beosztás szerint az alábbiak:

Sorszám Járás neve Székhely Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
1 Jászapáti járás Jászapáti
9
2
33 160
544,45
61
2 Jászberényi járás Jászberény
9
3
50 928
617,01
83
3 Karcagi járás Karcag
5
3
43 152
857,26
50
4 Kunhegyesi járás Kunhegyes
7
2
20 434
464,58
44
5 Kunszentmártoni járás Kunszentmárton
11
2
36 300
576,49
63
6 Mezőtúri járás Mezőtúr
5
2
27 798
725,74
38
7 Szolnoki járás Szolnok
18
5
118 245
914,48
129
8 Tiszafüredi járás Tiszafüred
7
1
19 895
417,05
48
9 Törökszentmiklósi járás Törökszentmiklós
7
2
36 742
464,54
79

Kistérségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségeinek főbb adatai a 2013. július 15-ei beosztás szerint az alábbiak:

Kód Kistérség neve Központ Település Ebből város Népesség
(2013. január 1.)
Terület
(km²)
Népsűrűség
(fő/km²)
4601 Jászberényi kistérség Jászberény
18
5
84 088
1 161,46
72
4602 Karcagi kistérség Karcag
5
3
43 152
857,26
50
4603 Kunszentmártoni kistérség Kunszentmárton
11
2
36 300
576,49
63
4607 Mezőtúri kistérség Mezőtúr
5
2
27 798
725,74
38
4604 Szolnoki kistérség Szolnok
18
5
118 245
914,48
129
4605 Tiszafüredi kistérség Tiszafüred
13
3
38 234
846,59
45
4606 Törökszentmiklósi kistérség Törökszentmiklós
8
2
38 837
499,58
78

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2011. január 1-én a teljes népesség 386.752 fő, a népsűrűség 71,5 fő/km² volt.

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (30), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).

Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

Kultúra[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd:

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

Települései[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Népesség szerinti sorrendben, a KSH adatai alapján:[2]

Szolnok madártávlatból
Jászberény Városháza látképe a főtérről
Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szolnok COA.jpg Szolnok 73 193 fő (2013. jan 1.)[3] +/- Szolnoki kistérség
2. Coat of arms - Jászberény.jpg Jászberény 26 809 fő (2013. jan 1.)[4] +/- Jászberényi kistérség
3. Coa Hungary Town Törökszentmiklós big.svg Törökszentmiklós 21 098 fő (2013. jan 1.)[5] +/- Törökszentmiklósi kistérség
4. Coa Hungary Town Karcag.svg Karcag 20 523 fő (2013. jan 1.)[6] +/- Karcagi kistérség
5. Coa Hungary Town Mezőtúr.svg Mezőtúr 17 111 fő (2013. jan 1.)[7] +/- Mezőtúri kistérség
6. Coa Hungary Town Kisújszállás.svg Kisújszállás 11 469 fő (2013. jan 1.)[8] +/- Karcagi kistérség
7. HUN Tiszaföldvár COA.jpg Tiszaföldvár 11 227 fő (2013. jan 1.)[9] +/- Kunszentmártoni kistérség
8. HUN Tiszafüred COA.jpg Tiszafüred 11 616 fő (2013. jan 1.)[10] +/- Tiszafüredi kistérség
9. HUN Túrkeve COA.jpg Túrkeve 8869 fő (2013. jan 1.)[11] +/- Mezőtúri kistérség
10. HUN Jászapáti COA.jpg Jászapáti 8879 fő (2013. jan 1.)[12] +/- Jászberényi kistérség
11. HUN Kunszentmárton COA.jpg Kunszentmárton 8793 fő (2013. jan 1.)[13] +/- Kunszentmártoni kistérség
12. HUN Jászárokszállás COA.jpg Jászárokszállás 7910 fő (2013. jan 1.)[14] +/- Jászberényi kistérség
13. HUN Kunhegyes COA.jpg Kunhegyes 7748 fő (2013. jan 1.)[15] +/- Tiszafüredi kistérség
14. Coa Hungary Town Fegyvernek.svg Fegyvernek 6558 fő (2013. jan 1.)[16] +/- Törökszentmiklósi kistérség
15. HUN Martfű COA.jpg Martfű 6490 fő (2013. jan 1.)[17] +/- Szolnoki kistérség
16. HUN Újszász COA.jpg Újszász 6216 fő (2013. jan 1.)[18] +/- Szolnoki kistérség
17. HUN Jászkisér COA.jpg Jászkisér 5546 fő (2013. jan 1.)[19] +/- Jászberényi kistérség
18. HUN Rákóczifalva COA.jpg Rákóczifalva 5410 fő (2013. jan 1.)[20] +/- Szolnoki kistérség
19. HUN Jászfényszaru COA.jpg Jászfényszaru 5664 fő (2013. jan 1.)[21] +/- Jászberényi kistérség
20. HUN Kenderes COA.jpg Kenderes 4593 fő (2013. jan 1.)[22] +/- Karcagi kistérség
21. HUN Abádszalók COA.jpg Abádszalók 4328 fő (2013. jan 1.)[23] +/- Tiszafüredi kistérség
22. HUN Besenyszög COA.jpg Besenyszög 3358 fő (2013. jan 1.)[24] +/- Szolnoki kistérség

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 22 városa van.

Községek, nagyközségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lábjegyzet[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 15.)
  2. Magyarország Helységnévtára, 2012 (magyar nyelven) (PHP). KSH, 2012. január 1. (Hozzáférés: 2013. szeptember 29.)
  3. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  4. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  5. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  6. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  7. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  8. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  9. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  10. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  11. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  12. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  13. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  14. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  15. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  16. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  17. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  18. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  19. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  20. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  21. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  22. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  23. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)
  24. Központi Statisztikai Hivatal: Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. ksh.hu (2013. jan. 01.) Hozzáférés: 2014. jan. 13. (xls)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok megye témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]