Jász-Nagykun-Szolnok megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jász-Nagykun-Szolnok megye
HUN Jász-Nagykun-Szolnok megye COA.jpg
Jász-Nagykun-Szolnok megye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország Magyarország
Régió Észak-Alföld
Megyeszékhely Szolnok
Kistérségek száma 7
Települések száma 78
egyéb városok 20
ISO 3166-2 HU-JN
Népesség
Teljes népesség 390 775 fő (2010. január 1.)[1] +/-
Népsűrűség 71,5 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 5581,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
HU county Jasz-Nagykun-Szolnok.svg
Jász-Nagykun-Szolnok megye elhelyezkedése Magyarországon
Jász-Nagykun-Szolnok megye weboldala

Jász-Nagykun-Szolnok megye közigazgatási egység Magyarországon. Kelet-Magyarország középső részén található, a Tisza által kettéosztva. Északról Heves és egy rövid szakaszon Borsod-Abaúj-Zemplén megye határolja, keletről Hajdú-Bihar és Békés megyék, délről Csongrád megye, délnyugatról Bács-Kiskun megye, nyugatról Pest megye. Megyeszékhely: Szolnok.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Földrajz

Domborzat

A megye az Alföldön terül el, teljes területe síkság.

Éghajlat

A csapadék kevés, gyakori a szárazság. A napsütéses órák száma magas.

Vízrajz A megye nagyobb folyóvizei a Tisza, a Zagyva, a Tápió és a Hortobágy-Berettyó. A megyéhez tartozik a Tisza-tó délkeleti része.

Élővilág, természetvédelem

A Hortobágyi Nemzeti Park nyugati fele a megye területén található.

Lásd még: Jász-Nagykun-Szolnok megye védett természeti értékeinek listája

[szerkesztés] Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző földrajzi pontjai

[szerkesztés] Történelem

Jászberény a 19. században

A megye közvetlen elődje Jász-Nagykun-Szolnok vármegye volt, amely ezen a néven az 1876. XXXIII. törvénycikk alapján jött létre a korábbi Jászság és Nagykunság területéből, valamint Külső-Szolnok vármegyéből. Korábban a Bach-korszakban már-már megalakult nagyjából ugyanez a közigazgatási egység, annak jellege azonban csak ideiglenes volt. A megye nevének „Jász-”, valamint „Nagykun-” része a korábban etnikai, majd területi alapon nyugvó kiváltságokat élvező tájegységek nevéből (lásd: jászok és kunok), valamint a Szolnok szóból ered. Ez utóbbi eredete vélhetően a Szent Gellért legendában is szereplő Szaunik ispán nevére vezethető vissza, Zounok alakban először 1075-ben fordul elő földrajzi névként. 1950-ben a korábbi Heves vármegye Tiszától keletre fekvő területe (Tiszafüred és környéke) is Jász-Nagykun-Szolnok megye része lett.

[szerkesztés] Szolnok megye közigazgatási beosztása 1950–1990 között

[szerkesztés] Járások 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezés előtt Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat járás tartozott. A Jászsági alsó járás székhelye Jászapáti volt, a Jászsági felső járásé Jászberény, a Központi járásé Szolnok, a Tiszai alsó járásé Tiszaföldvár, a Tiszai közép járásé Törökszentmiklós, a Tiszai felső járásé pedig Kunhegyes). A megyerendezéskor ezek mindegyike Szolnok megyéhez került, de a Tiszai alsó járás székhelyét áthelyezték Kunszentmártonba, ezenkívül ide csatolták Heves megyétől a Tiszafüredi járást, így az új megyében 1950. február 1-jétől hét járás volt.

Az 1950-es járásrendezés során, június 1-jén a megyében csak annyi változás történt, hogy valamennyi járás nevét a székhelyéhez igazították, ennek következtében a tanácsrendszer bevezetésekor Szolnok megye hét járásra oszlott (Jászapáti, Jászberényi, Kunhegyesi, Kunszentmártoni, Szolnoki, Tiszafüredi és Törökszentmiklósi).

Ezt követően 1983-ig a hétből három járás szűnt meg: a Jászapáti 1961-ben, a Kunhegyesi 1965-ben és a Törökszentmiklósi 1974-ben. A járások megszűnésekor, 1983 végén tehát a megyéhez négy járás tartozott (Jászberényi, Kunszentmártoni, Szolnoki és Tiszafüredi).

[szerkesztés] Városok 1950–1983 között

Az 1950-es megyerendezéskor Jász-Nagykun-Szolnok megyéhez hat megyei város tartozott, Jászberény, Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Szolnok és Túrkeve.

1983-ig egyetlen település szerzett városi rangot a megyében: Törökszentmiklós 1952-ben, így 1983-ra a városok száma hétre nőtt.

A tanácsok megalakulásától 1954-ig Szolnok, Karcag és Kisújszállás közvetlenül a megyei tanács alá rendelt város volt, Jászberény pedig a Jászberényi járáshoz tartozott közvetlenül a járási tanács alá rendelt városként. Mezőtúr és Túrkeve 1952-ig a Törökszentmiklósi járáshoz tartozott, azután a megyei tanács alá, Törökszentmiklós pedig 1952-ben történt várossá alakulásától a Törökszentmikósi járáshoz.

1954-től 1971-ig valamennyi város jogállása járási jogú város volt, azután pedig egyszerűen város.

[szerkesztés] Városkörnyékek 1971‑1983 között

Szolnok megye városai közül 1983-ig három körül alakult városkörnyék: a Mezőtúri, a Szolnoki és a Törökszentmiklósi, mindhárom 1974-ben, a Törökszentmiklósi járás megszüntetésével egyidőben. Mindegyik csak a városhoz legszorosabban kapcsolódó községeket foglalta magába, Szolnok járási székhely maradt 1983 végéig, Mezőtúr viszont korábban sem volt az.

[szerkesztés] Városok és városi jogú nagyközségek 1984‑1990 között

1984. január 1-jén valamennyi járás megszűnt az országban és a megye valamennyi városa városkörnyékközponttá vált Túrkeve kivételével, melyet lényegében körülvesznek a szomszédos városok. Ekkor alakult várossá a megyében nyolcadikként Tiszafüred, Kunszentmárton pedig városi jogú nagyközség és így nagyközségkörnyék-központ lett, majd 1986-ban szintén városi rangot kapott, kilencedikként. Végül 1989-ben alakult várossáJászapáti, Kunhegyes és Martfű, ez utóbbi három település azonban már nem lett városkörnyékközpont. Ezzel 1990-re a megye városainak száma tizenkettőre nőtt.

[szerkesztés] Önkormányzat és közigazgatás

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Kistérségek

Jász-Nagykun-Szolnok megye kistérségei
(területi beosztás: 2007. szeptember 25., terület és lélekszám: 2007. január 1.)[2]:

Kistérség neve Székhelye Terület
(km²)		 Lélekszám
(2007. január 1.)		 Település
Jászberényi kistérség Jászberény 1161,46 86 895 18
Karcagi kistérség Karcag 857,35 45 328 5
Kunszentmártoni kistérség Kunszentmárton 576,49 37 990 11
Mezőtúri kistérség Mezőtúr 725,74 30 051 5
Szolnoki kistérség Szolnok 914,48 123 159 18
Tiszafüredi kistérség Tiszafüred 846,60 39 282 13
Törökszentmiklósi kistérség Törökszentmiklós 499,58 40 917 8

[szerkesztés] Népesség

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

[szerkesztés] Gazdaság

A megye legnagyobb nyereségű cégei a 2006-os adózott eredmény szerint (zárójelben az országos toplistán elfoglalt helyezés)

1. Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft. (30), 2. Jász-Plasztik Kft. (87), 3. Szatmári Kft. (Jászberény) ( 134).

Szolnok központja légifelvételről

A térség ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi központja Szolnok.

Ipar

A megye ipara feldolgozó jellegű (gépgyártás, élelmiszerfeldolgozás).

Mezőgazdaság

Jász-Nagykun-Szolnok termőföldje igen jó minőségű, és a napsütéses órák száma is magas, emiatt a megye mezőgazdaságilag fontos, különösen a búza-, rizs-, kukorica-, napraforgótermesztésben és a sertés-, juh-, szarvasmarhatenyésztés.

[szerkesztés] Közlekedés

A térség közúti és vasúti közlekedési csomópontja Szolnok, amely egyben forgalmas tiszai átkelőhely is.

[szerkesztés] Kultúra

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Lásd:

[szerkesztés] Turizmus

A megye kiemelkedő turisztikai vonzerejét jelentik a termálvizeket hasznosító gyógyfürdők (Szolnok, Martfű, Tiszafüred, Abádszalók, Berekfürdő, Cserkeszőlő, Jászberény, Mezőtúr, Túrkeve). A megye szálláshelyeinek többsége a gyógyfürdők szomszédságában lévő kempingekben található. A turisták ellátását ezenkívül a falusi vendéglátás is segíti.

Lásd még:

[szerkesztés] Települései

[szerkesztés] Városok

Szolnok madártávlatból
Jászberény Városháza látképe a főtérről
Sorsz. Település Lakónépesség Kistérség
1. HUN Szolnok COA.jpg Szolnok 74 544 fő (2011. január 1.)[3] +/-▼ Szolnoki kistérség
2. Coat of arms - Jászberény.jpg Jászberény 26 965 fő (2011. január 1.)[4] +/-▼ Jászberényi kistérség
3. HUN Törökszentmiklós COA.jpg Törökszentmiklós 21 506 fő (2010. január 1.)[5] +/-▼ Törökszentmiklósi kistérség
4. HUN Karcag COA.jpg Karcag 20 527 fő (2010. január 1.)[6] +/-▼ Karcagi kistérség
5. Coa Hungary Town Mezőtúr.svg Mezőtúr 17 943 fő (2010. január 1.)[7] +/-▼ Mezőtúri kistérség
6. Coa Hungary Town Kisújszállás.svg Kisújszállás 11 611 fő (2010. január 1.)[8] +/-▼ Karcagi kistérség
7. HUN Tiszaföldvár COA.jpg Tiszaföldvár 11 455 fő (2010. január 1.)[9] +/-▼ Kunszentmártoni kistérség
8. HUN Tiszafüred COA.jpg Tiszafüred 10 970 fő (2010. január 1.)[10] +/-▼ Tiszafüredi kistérség
9. HUN Túrkeve COA.jpg Túrkeve 9049 fő (2010. január 1.)[11] +/-▼ Mezőtúri kistérség
10. HUN Jászapáti COA.jpg Jászapáti 9106 fő (2010. január 1.)[12] +/-▼ Jászberényi kistérség
11. HUN Kunszentmárton COA.jpg Kunszentmárton 8668 fő (2010. január 1.)[13] +/-▼ Kunszentmártoni kistérség
12. HUN Jászárokszállás COA.jpg Jászárokszállás 7962 fő (2010. január 1.)[14] +/-▼ Jászberényi kistérség
13. HUN Kunhegyes COA.jpg Kunhegyes 7705 fő (2010. január 1.)[15] +/-▼ Tiszafüredi kistérség
14. HUN Martfű COA.jpg Martfű 6593 fő (2010. január 1.)[16] +/-▼ Szolnoki kistérség
15. HUN Újszász COA.jpg Újszász 6491 fő (2010. január 1.)[17] +/-▼ Szolnoki kistérség
16. HUN Jászkisér COA.jpg Jászkisér 5317 fő (2010. január 1.)[18] +/-▼ Jászberényi kistérség
17. HUN Rákóczifalva COA.jpg Rákóczifalva 5424 fő (2010. január 1.)[19] +/-▼ Szolnoki kistérség
18. HUN Jászfényszaru COA.jpg Jászfényszaru 5720 fő (2010. január 1.)[20] +/-▼ Jászberényi kistérség
19. HUN Kenderes COA.jpg Kenderes 4840 fő (2010. január 1.)[21] +/-▼ Karcagi kistérség
20. HUN Abádszalók COA.jpg Abádszalók 4141 fő (2010. január 1.)[22] +/-▼ Tiszafüredi kistérség

A lakosság nagy része városokban él. A megyének 20 városa van.

[szerkesztés] Községek, nagyközségek

[szerkesztés] Nemzetközi kapcsolatok, testvérmegyék

[szerkesztés] Lábjegyzet

  1. ↑ lakosság KSH (magyar nyelven) (xls). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2010. augusztus 12.)
  2. ↑ Magyarország kistérségeinek listája
  3. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 24.)
  4. ↑ Helységnévkönyv adattár 2011 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2011. augusztus 25.)
  5. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  6. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  7. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  8. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  9. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  10. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  11. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  12. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  13. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  14. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  15. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  16. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  17. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  18. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  19. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  20. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  21. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  22. ↑ Helységnévkönyv adattár 2010 (magyar nyelven) (XLS). KSH, 2010. január 1. (Hozzáférés: 2011. június 14.)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Jász-Nagykun-Szolnok megye témájú médiaállományokat.

[szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek

m • v • sz
Magyarország megyéi
Magyarország megyéi 1950-től
Flag of Hungary.svg Coat of arms of Hungary.png
Map of counties of Hungary 2004.png Ez a magyar közigazgatási lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=J%C3%A1sz-Nagykun-Szolnok_megye&oldid=11156582”
Személyes eszközök
Névterek
Változók
Műveletek
Navigáció
Részvétel
Nyomtatás/exportálás
Eszközök
Más nyelveken