Nagy-Küküllő vármegye
| Nagy-Küküllő vármegye | |||
|
|||
|
|
|||
| Központ | Segesvár | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 148 826, 1910 | ||
| Nemzetiségek | németek, románok, magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3 337 km2 | ||
| Térkép | |||
| Nagy-Küküllő vármegye térképe | |||
| Nagy-Küküllő vármegye domborzati térképe | |||
Nagy-Küküllő vármegye (németül: Komitat Groß-Kokelburg; románul: Comitatul Târnava-Mare) a Magyar Királyság keleti részében helyezkedett el. Székhelye Segesvár volt. A küküllő korai török eredetű szó, mely az avarok révén került a magyar nyelvbe jelentése kökényes.[1] Jelenleg Románia része.
Tartalomjegyzék |
Földrajz [szerkesztés]
A vármegye területe mindenhol hegység volt, ám a hegységek sehol nem értek el lényeges magasságot. Csak a vármegye keleti részén található Persányi-hegység volt 948 méter magas. Legfontosabb folyói az Olt, a Nagy-Küküllő. A vármegye ásványi kincsekben igen gazdag volt. Északról Kis-Küküllő és Udvarhely vármegyék, keletről Brassó vármegye, délről Fogaras és Szeben vármegyék, nyugatról pedig Alsó-Fehér vármegye határolta.
Történelem [szerkesztés]
A vármegye az 1876-os megyerendezés során alakult az ekkor megszűnő Kőhalomszék, Medgyesszék és Segesvárszék nagy részéből, továbbá Nagysinkszék teljes területéből és Felső-Fehér vármegye ezek által közrefogott egyes részeiből. Nevét a Nagy-Küküllő folyó után kapta, területileg semmi köze nincs a korábbi Küküllő vármegyéhez.
1918-tól a vármegye területe Románia része. A vármegye nyugati része a romániai Szeben megye, keleti része Brassó megye, északi része pedig Maros megye területéhez tartozik.
Lakosság [szerkesztés]
A vármegye összlakossága 1910-ben 148 826 személy volt, ebből:
Közigazgatás [szerkesztés]
A vármegye öt járásra volt felosztva és két rendezett tanácsú város tartozott hozzá 1917-ben:
- Kőhalomi járás, székhelye Kőhalom
- Medgyesi járás, székhelye Medgyes
- Nagysinki járás, székhelye Nagysink
- Segesvári járás, székhelye Segesvár
- Szentágotai járás, székhelye Szentágota
- Medgyes rtv.
- Segesvár rtv.
Források [szerkesztés]
- ↑ Kristó Gyula. Korai magyar történeti lexikon (9-14. század).. Akadémiai Kiadó, Budapest, p.387. o (1994)
- Küküllő vármegye. Magyar katolikus lexikon. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
- Nagy - Küküllő vármegye. A Pallas nagy lexikona. Kislexikon.hu. (Hozzáférés: 2010. július 4.)
|
||||||||||||||||||

