Maros-Torda vármegye

Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye címere
Központ	Marosvásárhely
Népesség
Népesség	219 600 (1910)
Nemzetiségek	57% magyar 36% román 4% német
Földrajzi adatok
Terület	4 203  km2
Térkép
Maros-Torda vármegye térképe
Maros-Torda vármegye domborzati térképe

Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig. A terület jelenleg Románia része. A történelmi Erdély területén található.

Földrajz

Az egykori vármegye területe földrajzilag két részre osztható. Az egyik felét a Keleti-Kárpátok Görgényi-havasok nevű csoportja foglalja el, amely északkelet-délnyugat irányba ereszkedik alá. A terület másik fele az Erdélyi-medence dombos vidékén húzódik. A vármegye legfontosabb folyója a Maros volt. Északról Beszterce-Naszód vármegye, keletről Csík és Udvarhely vármegyék, délről Kis-Küküllő vármegye, nyugatról pedig Beszterce-Naszód, Kolozs és Torda-Aranyos vármegyék határolták.

Történelem

A vármegye 1876-ban alakult Marosszék területének és Torda vármegye egy részének összevonásával. 1918-tól Romániához tartozott. A második bécsi döntés értelmében 1944-ig a vármegye döntő része visszakerült Magyarországhoz, de a második világháború után újra Románia birtoka lett. 1960-tól a volt vármegye területe Maros megye részét képezi, leszámítva Maroshévízt, mely Hargita megyéhez került.

Lakosság

A vármegye összlakossága 1891-ben 177.860 személy volt, ebből:

• 102.572 (57,67%) magyar
• 62.179 (34,96%) román
• 6.438 (3,62%) német

A vármegye összlakossága 1910-ben 194 072 személy volt, ebből:

• 111 376 (57,39%) magyar
• 70 192 (36,17%) román
• 7706 (3,97%) német
• 47 tót
• 4579 (2,36%) egyéb

Közigazgatás

A vármegye öt járásra volt felosztva:

• Marosi alsó járás és marosi felső járás, közös székhelyük Marosvásárhely (törvényhatósági jogú város)
• Nyárádszeredai járás, székhelye Nyárádszereda
• Régeni alsó járás, székhelye Szászrégen (rendezett tanácsú város)
• Régeni felső járás, székhelye Magyarrégen