Szászrégen

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szászrégen (Reghin, Sächsisch Regen)
Reghin18.JPG
Szászrégen címere
Szászrégen címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Maros
Rang város
Beosztott falvak Abafája, Radnótfája
Polgármester Maria Precup (USL)
Körzethívószám 0x65[1]
Népesség
Népesség 29 155 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 8550
Község népessége 33 281 fő (2011. október 31.)[2]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 350 m
Terület 72,82 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Szászrégen  (Románia)
Szászrégen
Szászrégen
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 46′, k. h. 24° 42′Koordináták: é. sz. 46° 46′, k. h. 24° 42′
Szászrégen weboldala
Szászrégen környéke 1769-1773 között

Szászrégen (románul Reghin, korábban Reghinul Săsesc, németül Sächsisch-Regen, vagy Rennmarkt, szászul Sächsisch-Reen) város Romániában Maros megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosvásárhelytől 29 km-re észak-északkeletre a Maros két partján a Maros és a Görgény összefolyásánál fekszik. A város az 1926-ban egyesített Magyar- és Szászrégenből, valamint az 1956-ban hozzácsatolt Abafájából és Radnótfájából tevődik össze.

Földrajzi adatok, közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros folyó átlaghozama Szászrégenben 28-37 m3/sec, mélysége 1-3 m között váltakozik. Szászrégenen áthalad a 15-ös országút (Marosvásárhely-Szászrégen-Maroshévíz), a 16-os országút (Szászrégen-Kolozsvár), a 16A országút (Szászrégen-Beszterce), valamint Görgényszentimre, Laposnya, Görgénysóakna, Alsóidecs, Dedrád, Bátos felé vezető megyei utak. A vasúti közlekedés a SzékelykocsárdDéda vonalon valósul meg.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a német Ragino személynévből ered.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1228-ban II. András király egyik alapítólevelében, Regun néven említik először, habár a város stratégiai fekvése, és védelmi rendszerei azt valószínűsítik, hogy sokkal régebben, I. László idejében alapították. A város már a 13. század második felében a Tomaj és Kacsik családok központja, és a Magyar Korona által nekik adományozott földekre kezdődik meg a Tomaj nemzetségbeli Dénes által a szász kézművesek betelepítése. A 13. század második felében már uradalmi központ, 1330-tól esperesség székhelye. A 14. században felépül gótikus evangélikus temploma, mely a legnagyobb templom a környéken. A 15. század elején mezővárosi státust kapott. 1427-től vásártartási joga van, évente négy országos vásárral. 1564-ben a császáriak, 1603-ban Basta hadai, 1661-ben a török-tatár seregek pusztították. Magyarrégenben létesült 1725-ben a legrégebbi magyar református iskola.

Itt választották erdélyi fejedelemmé 1661. január 1-jén Kemény Jánost. 1848. november 2-án a helyi székelyek és szászok közt kitört harcokban a város a lángok martaléka lett. A város a 20. században egykori szász jellegét teljesen elvesztette, a kivándorolt szászok helyére románok telepedtek. 1910-ben 7310 lakosából 2994 német, 2947 magyar és 1311 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármégyéhez tartozott. 1992-ben 24 601 román, 12 471 magyar, 1790 cigány, 346 szász lakosa volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma 1330-ban épült Mária tiszteletére. 1708-ban és 1848-ban tűzvész pusztította, melyek után átdolgozva építették újjá.
  • A magyarrégeni református templom a 13. században épült, 1910-ben teljesen átépítették.
  • A szászrégeni római katolikus templomot 1781-ben szentelték fel, a református templom pedig 1890-ben épült.
  • A magyarrégeni görög katolikus templom 1744-ben épült, ma ortodox templom.
  • A szászrégeni görög katolikus templom 1811 és 1813 között épült, ma ortodox templom
  • Az 1990-es években ortodox székesegyház épült a városban.
  • Híres állattani szertára és néprajzi múzeuma van.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szászrégen témájú médiaállományokat.
Reinel compass rose.svg Bethlen (61 km) Beszterce (43 km) Maroshévíz (53 km) Héraldique meuble compas.svg
Nagysármás (42 km)

Észak
Nyugat  Szászrégen  Kelet
Dél

Gyergyószentmiklós (69 km)
Marosvásárhely (29 km) Nyárádszereda (28 km) Szováta (35 km)