Székelykocsárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykocsárd (Lunca Mureșului)
Reformed church in Székelykocsárd 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang község
Beosztott falvak Vajdaszeg
Polgármester Rusu Ioan (SZDP)
Népesség
Népesség 1951 fő (2011. október 31.)[1]
Magyar lakosság 752
Község népessége 2404 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Terület 31, 35 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelykocsárd  (Románia)
Székelykocsárd
Székelykocsárd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′Koordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′
Székelykocsárd weboldala
Székelykocsárd környéke 1770 körül

Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül Kahlenberg) község Romániában Fehér megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.

A későbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelykocsárd látképe

Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.

A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[3] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
  • Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat.