Székelykocsárd

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székelykocsárd (Lunca Mureșului)
Reformed church in Székelykocsárd 1.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Megye Fehér
Rang község
Beosztott falvak Vajdaszeg
Polgármester Rusu Ioan (SZDP)
Népesség
Népesség 1951 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 2404 (2011)[2]
Magyar lakosság 752
Földrajzi adatok
Terület 31, 35 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Székelykocsárd  (Románia)
Székelykocsárd
Székelykocsárd
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′Koordináták: é. sz. 46° 26′, k. h. 23° 54′
Székelykocsárd weboldala
Székelykocsárd környéke 1770 körül

Székelykocsárd (románul Lunca Mureșului, korábban Cucerdea, németül Kahlenberg) község Romániában Fehér megyében.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Orbán Balázs az általa végzett kutatások során megállapította, hogy Székelykocsárd ősrégi település, mely római "colonia" volt. Tehát az első neve a rómaiak idejéből származik: Cocardia. A név, feltételezése szerint kokárdát jelent.

A késöbbiekben a település neve Kotsárd lett. A Kotsárd név a helyi református gyülekezetnek adományozott tányérra van rávésve, ami 1677-ből származik. Feltehetően a nyelvújítás korában kapta a Kocsárd, majd a Székelykocsárd nevet.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Székelykocsárd látképe

Székelykocsárd a 23 fok 52 perc keleti hosszúsági kör és a 46 fok 24 perc északi szélességi kör metszésénél, a Maros jobb partján fekszik. Erről az oldalról közelítve meg a történelmi Székelyföld Aranyosszékének az első települése.

A falu Nagyenyedtől 25 km-re a Keresztesmező déli szélén a Tóhely-völgyön át északról érkező patak mellett települt. Ma községközpont, a községnek Vajdaszeg is része. Vasútállomása, egyben vasúti csomópont is, románul Războieni.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1291-ben terra Kichard néven említik először. Aranyosszék része a megyerendszer 1876-os átszervezéséig. Már 1332-ben plébániatemploma volt. Itt szenvedte el Esze Tamás kuruc vezér élete legnagyobb vereségét. 1849-ben a román felkelők 60 magyar lakosát lemészárolták.[3] 1910-ben 1677 lakosából 1098 magyar, 469 román volt. A második világháború után magyar többségét elveszítette, 1977-ben 2821 lakosából 1702 román, 1042 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Felvinci járásához tartozott. 1992-ben 2105-en lakták, a hozzátartozó Vajdaszeggel együtt 2647 lakosából 1688 román, 797 (30%) magyar volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Középkori temploma a Rossz-patak völgyében állott, ma Ótemetőnek hívják azt a helyet.
  • Mai református temploma 1676-ban épült, tornya 1730-ból való.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Domokos Pál Péter: Rendületlenül, Eötvös kiadó, 1989.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Székelykocsárd témájú médiaállományokat.