Alsógáld

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsógáld (Galda de Jos)
Biserica Nasterii Maicii Domnului, Galda de Jos.jpg
Az alsógáldi ortodox templom
Alsógáld címere
Alsógáld címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Beosztott falvak Borosbenedek, Csáklya, Felsőgáld, Gáldmező, Kismindszent, Lupșeni, Măgura, Rajkány (Răicani), Vajasd és Zăgriș
Polgármester Romulus Raica (Szociálliberális Unió), 2012
Irányítószám 517285[1]
Körzethívószám 0x58[2]
Népesség
Népesség 2006 fő (2011. október 31.)[3]
Község népessége 4516 (2011)[4]
Magyar lakosság 59
Földrajzi adatok
Terület 101,69 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsógáld  (Románia)
Alsógáld
Alsógáld
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″
Alsógáld weboldala

Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi Hegyalján.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[5] A község területének 30%-a szántó, 19%-a legelő, 11%-a erdő és 11%-a rét.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) 1509-ben román lakói saját kápolna építéséhez láttak volna, de Rákosi Menyhért erdélyi vikárius utasította a helybeli plébánost és a káptalan küldöttjét, hogy akadályozzák meg őket ebben.[6] Magyar lakossága a 16. században református hitre tért.

A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket. 1839-ben a Kemény család birtoka volt, román lakossággal.[7]

Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görög katolikus vallású.
  • 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görög katolikus vallású.
  • 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görög katolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A kis dombon álló, felújított Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 1819. században, barokk stílusban. A kommunizmus alatt politikai foglyokat őriztek benne, ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
  • Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben. Apszisát 1752-ből való, szép freskók borítják.

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Faipar, gyümölcstermesztés.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Coduri poștale. Poșta Română
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  5. [1]
  6. Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 197–198. o.
  7. Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. 1. Bécs, 1839

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]