Alsógáld
| Alsógáld (Galda de Jos) | |||
 |
|||
| Az alsógáldi ortodox templom | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Fehér | ||
| Rang | községközpont | ||
| Beosztott falvak | Borosbenedek, Csáklya, Felsőgáld, Gáldmező, Kismindszent, Lupșeni, Măgura, Rajkány (Răicani), Vajasd és Zăgriș | ||
| Polgármester | Romulus Raica (Szociálliberális Unió), 2012 | ||
| Irányítószám | 517285[1] | ||
| Körzethívószám | 0x58[2] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2032 fő (2002)[3] +/- | ||
| Község népessége | 4882 (2002)[4] | ||
| Magyar lakosság | 59 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 101,69 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Alsógáld
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 10′ 53″, k. h. 23° 37′ 13″ | |||
| Alsógáld weboldala | |||
Alsógáld (románul Galda de Jos, németül Unterhanenberg) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi Hegyalján.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyulafehérvártól 12 km-re észak–északkeletre található. Jósika Miklós szerint „Erdély egyik legregényesebb fekvésű helysége”.[5] A község területének 30%-a szántó, 19%-a legelő, 11%-a erdő és 11%-a rét.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a Gál személynév -d képzővel ellátott alakjából ered és valószínűleg temploma középkori védőszentjéről kapta. 1280-ban Gald néven említik először.
Története [szerkesztés]
A középkorban magyarok lakták. (1461-ben Magyargáldnak nevezték.) 1509-ben román lakói saját kápolna építéséhez láttak volna, de Rákosi Menyhért erdélyi vikárius utasította a helybeli plébánost és a káptalan küldöttjét, hogy akadályozzák meg őket ebben.[6] Magyar lakossága a 16. században református hitre tért.
A 18. században református egyháza már csak filia volt és az maradt a 20. századig. 1784. november 11-én Schultz alezredes határában megállította a felkelőket. 1839-ben a Kemény család birtoka volt, román lakossággal.[7]
Fehér, később Alsófehér vármegyéhez tartozott.
Népessége [szerkesztés]
- 1850-ben 972 lakosából 911 volt román és 52 cigány nemzetiségű; 963 görög katolikus vallású.
- 1900-ban 1417 lakosából 1390 volt román és 17 magyar anyanyelvű; 1380 görög katolikus vallású.
- 2002-ben 2032 lakosából 1956 volt román és 59 magyar nemzetiségű; 1916 ortodox, 38 református, 26 görög katolikus, 22 adventista és 16 római katolikus vallású.
Látnivalók [szerkesztés]
- A kis dombon álló, felújított Kemény-kastély egy középkori udvarház helyén épült a 18–19. században, barokk stílusban. A kommunizmus alatt politikai foglyokat őriztek benne, ma elmegyógyintézetként működik. Tégla védőfalának egy kis része áll még a keleti oldalon.
- Fazsindelyes ortodox temploma egy másik kis dombon áll. 15. századi alapokon épült 1732-ben. Apszisát 1752-ből való, szép freskók borítják.
Gazdasága [szerkesztés]
Faipar, gyümölcstermesztés.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Coduri poștale. Poșta Română
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ [1]
- ↑ Entz Géza: Erdély építészete a 14–16. században. Kolozsvár, 1996, 197–198. o.
- ↑ Ignaz Lenk von Treuenfeld: Siebenbürgens geographisch-, topographisch-, statistisch, hydrographisch- und orographisches Lexikon. 1. Bécs, 1839
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A község weboldala (románul)
- Képek a kastélyról és a templomról
- Két fenyőének
- Két doina és egy kolinda
.svg){kind=small}
