Alsópián

Alsópián (Pianu de Jos, Deutschpien)
Az alsópiáni evangélikus templom
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	falu
Községközpont	Felsőpián
Népesség
Népesség	1143 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	5
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	236 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsópián Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 56′ 7″, k. h. 23° 29′ 14″45.9352777778, 23.4872222222
Alsópián weboldala

Alsópián (vagy Szászpián, románul Pianu de Jos, korábban Pianu Săsesc is, helyi ejtés szerint Chian, németül Deutschpien, szász nyelven Pîn) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Gyulafehérvártól 17 km-re délre, Szászsebestől 10 km-re nyugatra fekszik.

Nevének eredete

Először 1309-ben, Peyn, Pen és Penn néven említették. Neve szláv eredetű. 1451-ben Zazpen, 1587-ben Pyen, 1733-ban Szász-Pián, 1750-ben Szász Pien, 1808-ban Pianá, 1826-ban Pianu Szeszeszk vagy Piana din zsosz néven említették.

Története

Szász alapítású falu volt, 1309-ben plébániáját említették. 1876-ig Szászsebesszékhez tartozott. 1444-ben lakatlan volt. Aranymosását 1483 és 1851 között említik. 1675-ben szerbek költöztek be, utódaik 1764-ben már románul beszéltek. Az 1681-es és az 1766-os vizitációk szerint akkori evangélikus szász népessége már szintén inkább románul, mint szászul beszélt. Az 1740-es években orosz hadifoglyokat költöztettek be. A török–tatár dúlások során, az 1711-es és 1719-es pestisjárványokban megfogyatkozott szász lakossága mellé 1749-ben durlachiakat, 1753-ban 75 landlert (stájerországi és karintiai kriptoprotestánst), 1755-ben ausztriaiakat, 1770-ben hanauiakat költöztettek be. 1846-ben Stephan Ludwig Roth kezdeményezésére telepedtek le benne württembergi svábok. A falu központjától északra terült el a szász, délre a román falurész. Felsőpiánnal évszázadokon át folytatott határvitájára 1876-ban került pont. 1876-ban Szeben vármegyéhez csatolták, 1968 óta pedig Fehér megyéhez tartozik. Szász lakossága 1978 után nagyrészt Németországba, főleg Augsburgba és Königsbrunnba emigrált.

Népesség

• 1850-ben 1625 lakosából 1160 volt román, 339 szász és német és 123 cigány nemzetiségű; 1283 ortodox és 334 evangélikus vallású.
• 2002-ben 1143 lakosából 1102 volt román, 24 német és 12 cigány nemzetiségű; 1099 ortodox és 24 evangélikus vallású.

Látnivalók

• Szász evangélikus temploma eredetileg torony nélküli, háromhajós román csarnoktemplomnak épült, félköríves záródású szentéllyel. A 15. században védőfallal kerítették, amelynek mára csupán két kicsiny részlete maradt meg. 1798-ban jelentősen újraépítették, mellékhajóit lebontották, a 20. század elején pedig tornyot építettek hozzá. Oltárképét 1755-ben festették.

Híres emberek

• Itt született 1880-ban Augustin Bena zeneszerző.

Források

• Ioan A. Bena: Contribuții la monografia comunei Pianul-de-Jos. Cluj, 1925
• Hermann Fabini: Atlas der siebenbürgisch-sächsischen Kirchenburgen und Dorfkirchen. 1. Hermannstadt, 1999
• A szász faluközösség webhelye (németül)
• Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  Online elérés
• Képes leírás az evangélikus templomról (románul)

Képek

• 

  Szász viseletek a 20. század elején (Adler Lipót felvételei)

•