Abrudfalva
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Abrudfalva (Abrud-Sat, Abruden) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Abrudbánya |
| Irányítószám | 515101[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 920 fő (2002)[2] +/- |
| Magyar lakosság | 4 |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 605 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Abrudfalva
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 17′ 5″, k. h. 23° 3′ 45″ | |
Abrudfalva (románul Abrud-Sat, németül Abruden) falu Romániában, Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Abrudbányától északra fekvő település, Abrudbánya és Zalatna bányászfaluja.
Története [szerkesztés]
Abrudfalva nevét 1589-ben említette először oklevél Abrugyfalva néven.
Későbbi névváltozatai: 1808-ban Abrudfalva, Abruden, 1913-ban Abrudfalva.
Abrudfalva a 19. században ismert volt jelentős juhtenyésztéséről és faedény-kereskedéséről.
Népessége [szerkesztés]
1850-ben 747 lakosából 681 román és 26 magyar volt. 2002-ben a 920 lakosból 905 román, 10 cigány és 4 magyar, vallásuk szerint 849 görögkeleti és 54 baptista.
Híres emberek [szerkesztés]
- Esztergár Lajos (1894-1978) egyetemi tanár, Pécs polgármestere 1943-45 között
- Radnóti Dezső (1865-1903) az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) alapítója, titkára, majd 1891-1902 között főtitkára
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Coduri poștale. Poșta Română
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
