Zalatna
| Zalatna (Zlatna, Kleinschlatten) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Fehér |
| Rang | város |
| Beosztott falvak | Botesbánya, Budeni, Dealu Roatei, Dobrot, Dumbrava, Fenes, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Pârău Gruiului, Pirita, Podu lui Paul, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică, Vultur |
| Polgármester | Ponoran Silviu |
| Körzethívószám | 0x58[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 4289 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 8612 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 55 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Zalatna
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 09′ 32″, k. h. 23° 13′ 16″ | |
| Zalatna weboldala | |
Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyulafehérvártól 36 km-re északnyugatra, az Ompoly partján fekszik, közigazgatásilag Botești, Budeni, Bulbuk, Fenes, Fântinele, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Părău Gruiului, Pirita, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică és Viltori települések tartoznak hozzá.
Nevének eredete [szerkesztés]
Neve a szláv zlatna (= arany) főnévből ered és egykor gazdag aranybányáira utal.
Története [szerkesztés]
Zalatna a római uralom idejében Ampelum néven a daciai aranybányászat központja volt. Szláv eredetű Zlatna neve arra vall, hogy a honfoglaló magyarok szláv eredetű törzseket találtak itt.[forrás?] 1263-ban már Zalatna néven említik.
Az Árpád-házi királyok telepítettek ide szászokat, s fontos bányavárossá fejlesztették ki. Később az erdélyi fejedelmek is nagy gondot fordítottak a zalatnai aranybányászat fejlesztésére, II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített ide bányászokat.
Zalatna az erdélyi bányászmozgalmak egyik központja volt. A Horia és Cloșca által vezetett fölkelésben és Varga Katalin mozgalmában is nagy részük volt a zalatnai és környékbeli bányászoknak.
1759-ben innen indult a román parasztok mozgalma, amely során az ortodox püspökség felállításának ígéretében bízva sorra foglalták vissza az unitárius templomokat, a lázadást csak 1761-ben fékezte meg Buccow erdélyi császári főparancsnok.
1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat. 50 év múlva a halottakat kiásták és három sírhalom alá temették. A 700 magyar emlékét az országút melletti 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal.
|
|
1910-ben 4317 lakosából 2892 román, 1129 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott. 2002-ben 8612 lakosából 8367 román, 179 cigány, 57 magyar és 4 német volt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1847. április 27-én Lukács Béla politikus, író, aki csak román dajkája segítségével menekült meg a preszákai mészárlásból, majd államtitkár, miniszter, a MÁV igazgatója és kormánybiztos lett.
- Itt született 1850. november 24-én Lukács László politikus, miniszterelnök a Nemzeti Munkáspárt vezére.
- Itt élt Gruzda János papfestő 1881 és 1953 között (meghalt: 1953. november 3., Zalatna)
- Itt halt meg 1908 októberében Csiky János zalatnai plébános 65-ik életévében.
- Itt született Ferenczi Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió, 1945. június) – régész. A Regele Ferdinand I. Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári képesítést (1920), az egyetem ókortudományi intézetének gyakornoka, később tanársegédje, 1937-ben doktorált, 1941-től múzeumőr, majd az Egyetemi Könyvtárban könyvtáros. 1943-ban hadba vonult, hadifogságban halt meg.
- Itt született Ferenczi István (Zalatna, 1890. október 21. - Washington, 1966. november 27.): geológus, egyetemi tanár. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en végzett (1914). Kolozsvárott tanársegéd volt Szádeczky-Kardoss Gyula mellett 1918-ig, ezután a Földtani Intézetbe került. 1937-től a debreceni tudományegyetem ny. rk. tanára és az Ásvány- és Földtani Intézet ig.-ja. 1940-45-ben Szegeden a tudományegyetemen ny. r. tanár, a Földtani Intézet vezetője. A második világháború után az USA-ba távozott.
- Itt született Ajtay Mihály (Zalatna, 1907. július 23 - …?. ) főgyógyszerész
- Itt született Ajtay Gábor református lelkész (Zalatna 1905. szeptember 17 - ? )
- Itt született 1914. november 10-én Alliquander Ödön magyar bányamérnök, egyetemi tanár.
Források [szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
