Zalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zalatna (Zlatna, Kleinschlatten)
Zalatna látképe.jpg
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang város
Beosztott falvak Botesbánya, Budeni, Dealu Roatei, Dobrot, Dumbrava, Fenes, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Pârău Gruiului, Pirita, Podu lui Paul, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică, Vultur
Polgármester Ponoran Silviu
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 1936
Népesség
Népesség 4289 fő (2002)[3] +/-
Magyar lakosság 55
Község népessége 7490 fő (2011. okt 31.)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zalatna (Románia)
Zalatna
Zalatna
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 09′ 32″, k. h. 23° 13′ 16″Koordináták: é. sz. 46° 09′ 32″, k. h. 23° 13′ 16″
Zalatna weboldala

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor, szászul Kleinschlatten) város Romániában, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulafehérvártól 36 km-re északnyugatra, az Ompoly partján fekszik, közigazgatásilag Botești, Budeni, Bulbuk, Fenes, Fântinele, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolykövesd, Părău Gruiului, Pirita, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică és Viltori települések tartoznak hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Neve a szláv zlatna (= arany) főnévből ered és egykor gazdag aranybányáira utal.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Zalatna a római uralom idejében Ampelum néven a daciai aranybányászat központja volt. Szláv eredetű Zlatna neve arra vall, hogy a honfoglaló magyarok szláv eredetű törzseket találtak itt.[forrás?] 1263-ban már Zalatna néven említik.

Az Árpád-házi királyok telepítettek ide szászokat, s fontos bányavárossá fejlesztették ki. Később az erdélyi fejedelmek is nagy gondot fordítottak a zalatnai aranybányászat fejlesztésére, II. Rákóczi György Körmöcbányáról telepített ide bányászokat.

Zalatna az erdélyi bányászmozgalmak egyik központja volt. A Horia és Cloșca által vezetett fölkelésben és Varga Katalin mozgalmában is nagy részük volt a zalatnai és környékbeli bányászoknak.

1759-ben innen indult a román parasztok mozgalma, amely során az ortodox püspökség felállításának ígéretében bízva sorra foglalták vissza az unitárius templomokat, a lázadást csak 1761-ben fékezte meg Buccow erdélyi császári főparancsnok.

1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat. 50 év múlva a halottakat kiásták és három sírhalom alá temették. A 700 magyar emlékét az országút melletti 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal.

Az 1848-as mészárlás emlékműve
Az 1848-as mészárlás emlékműve

1910-ben 4317 lakosából 2892 román, 1129 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott. 2002-ben 8612 lakosából 8367 román, 179 cigány, 57 magyar és 4 német volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Itt született 1847. április 27-én Lukács Béla politikus, író, aki csak román dajkája segítségével menekült meg a preszákai mészárlásból, majd államtitkár, miniszter, a MÁV igazgatója és kormánybiztos lett.

- Itt halt meg Eismann József gyógyszerész, 1848. október 22-én a várost megtámadó román felkelők kezétől.

  • Itt született 1850. november 24-én Lukács László politikus, miniszterelnök a Nemzeti Munkáspárt vezére.
  • Itt élt Gruzda János papfestő 1881 és 1953 között (meghalt: 1953. november 3., Zalatna)
  • Itt halt meg 1908 októberében Csiky János zalatnai plébános 65-ik életévében.
  • Itt született Ferenczi Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – Szovjetunió, 1945. június) – régész. A Regele Ferdinand I. Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári képesítést (1920), az egyetem ókortudományi intézetének gyakornoka, később tanársegédje, 1937-ben doktorált, 1941-től múzeumőr, majd az Egyetemi Könyvtárban könyvtáros. 1943-ban hadba vonult, hadifogságban halt meg.
  • Itt született Ferenczi István (Zalatna, 1890. október 21. - Washington, 1966. november 27.): geológus, egyetemi tanár. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en végzett (1914). Kolozsvárott tanársegéd volt Szádeczky-Kardoss Gyula mellett 1918-ig, ezután a Földtani Intézetbe került. 1937-től a debreceni tudományegyetem ny. rk. tanára és az Ásvány- és Földtani Intézet ig.-ja. 1940-45-ben Szegeden a tudományegyetemen ny. r. tanár, a Földtani Intézet vezetője. A második világháború után az USA-ba távozott.
  • Itt született Ajtay Mihály (Zalatna, 1907. július 23 - …?. ) főgyógyszerész
  • Itt született Ajtay Gábor református lelkész (Zalatna 1905. szeptember 17 - ? )
  • Itt született 1914. november 10-én Alliquander Ödön magyar bányamérnök, egyetemi tanár.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Zalatna témájú médiaállományokat.