Zalatna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Koordináták: é. sz. 46°09′32’’, k. h. 23°13′16’’46.1588888889, 23.2211111111

Zalatna (Zlatna)

Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Fehér
Rang	város
Beosztott falvak	Botesbánya, Budeni, Dealu Roatei, Dobrot, Dumbrava, Fenes, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolygyepű, Ompolykövesd, Pârău Gruiului, Pirita, Podu lui Paul, Runc, Ruşi, Suseni, Valea Mică, Vultur
Polgármester	Ponoran Silviu
Népesség
Népesség	4289 (2002)^[1]
Község népessége	8612 (2002)^[2]
Magyar lakosság	55
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Zalatna
é. sz. 46°09′32’’, k. h. 23°13′16’’46.1588888889, 23.2211111111
Zalatna weboldala

Zalatna (románul Zlatna, németül Klein-Schlatten, vagy Goldenmarkt, latin neve Ampelum, majd Auraria Minor): város a mai Romániában Fehér megyében.

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 36 km-re északnyugatra az Ompoly partján fekszik, közigazgatásilag Boteşti, Budeni, Bulbuk, Fenes, Fântinele, Kénesd, Nagyompoly, Ompolygalac, Ompolygyepű, Ompolykövesd, Părău Gruiului, Pirita, Runc, Rusi, Suseni, Valea Mică és Viltori települések tartoznak hozzá.

[szerkesztés] Nevének eredete

Neve a szláv zlatna (= arany) főnévből ered és egykor gazdag aranybányáira utal.

[szerkesztés] Története

1263-ban már Zalatna néven említik. 1759-ben innen indult a román parasztok mozgalma, amely során az ortodox püspökség felállításának ígéretében bízva sorra foglalták vissza az unitárius templomokat, a lázadást csak 1761-ben fékezte meg Buccow erdélyi császári főparancsnok. 1848. október 24-én Ompolygyepű határában mészárolták le a románok a menekülő zalatnai polgárokat. 50 év múlva a halottakat kiásták és három sírhalom alá temették. A 700 magyar emlékét az országút melletti 10 m magas obeliszk őrzi PAX felirattal. 1910-ben 4317 lakosából 2892 román, 1129 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Magyarigeni járásához tartozott. 2002-ben 8612 lakosából 8367 román, 179 cigány, 57 magyar és 4 német volt. A Minor, a latin szótár szerint a minus-ból ered, ami mennyiségi egység szerint, csekély-kevés mértékben.

[szerkesztés] Híres emberek

Itt született 1847. április 27-én Lukács Béla politikus, író, aki csak román dajkája segítségével menekült meg a preszákai mészárlásból, majd államtitkár, miniszter, a MÁV igazgatója és kormánybiztos lett.
Itt született 1850. november 24-én Lukács László politikus, miniszterelnök a Nemzeti Munkáspárt vezére.
Itt élt Gruzda János papfestő 1881 és 1953 között (meghalt: 1953. november 03. Zalatna)
Itt halt meg 1908 októberében Csiky János zalatnai plébános 65-ik életévében.
Itt született Ferenczi Sándor (Zalatna, 1894. október 1. – 1945. június, Szovjetunió) – régész. A Regele Ferdinand I. Tudományegyetemen szerzett történelem-latin szakos tanári képesítést (1920), az egyetem ókortudományi intézetének gyakornoka, később tanársegédje, 1937-ben doktorált, 1941-től múzeumőr, majd az Egyetemi Könyvtárban könyvtáros. 1943-ban hadba vonult, hadifogságban halt meg.
Itt született Ferenczi István (Zalatna, 1890. október 21. - Washington, 1966. november 27.): geológus, egyetemi tanár. A kolozsvári Ferenc József Tudományegy.-en végzett (1914). Kolozsvárott tanársegéd volt Szádeczky-Kardoss Gyula mellett 1918-ig, ezután a Földtani Intézetbe került. 1937-től a debreceni tudományegyetem ny. rk. tanára és az Ásvány- és Földtani Intézet ig.-ja. 1940-45-ben Szegeden a tudományegy.-en ny. r. tanár, a Földtani Intézet vezetője. A II. világháború után az USA-ba távozott.
Itt született Ajtay Mihály (Zalatna 1907.07.23 - ...?. ) főgyógyszerész
Itt született Ajtay Gábor református lelkész (Zalatna 1905.09.17 - ? )