Alsópodsága
| Alsópodsága (Poșaga de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Podsága |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsópodsága
Pozíció Románia térképén
|
|
Alsópodsága románul Poșaga de Jos, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Az Erdélyi-érchegységben, az Aranyos-patak mellett fekvő település.
[szerkesztés] Története
Podsága, Alsópodgása nevét 1365-ben említette először oklevél Pothsaga néven.
1424-ben Pachaga, 1473-ban p. Pathchaga, 1487-ben Pathsaga, 1516-ban p. Pochaga, 1733-ban Potsagá, 1750-ben Potsaga, 1760–1762 között Possága, 1808-ban Pocsága néven írták.
Podsága a Torockó vár tartozékai közé tartozott, toroszkai-birtok volt. Mátyás király azonban elkobozta és a Nádasdi Ungoroknak adományozta, később pedig Szobi Mihályra szállt.
1473-ban Podságán 18 jobbágytelek felében, részben Fekete Tamás, Bussa, Dobrus, Vlajkol, Ivánus, Dán jobbágyoké volt.
1474-ben a fennmaradt oklevelek szerint Thoroczkai Péter özvegye: Alárdi Dorottya Pathchaga-i birtokrészét eltartás fejében átengedi Batinai Kis Jánosnak.
1489-ben Bogáti László birtokavolt, aki Pathsaga-i részét Dengelegi Pongrác János özvegyének adta zálogba.
A Podsági-patakon az 1914 előtti feljegyzések szerint öt vízimalom mőködött.
A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Toroczkói járásához tartozott.
1910-ben 678 lakosából 10 magyar, 656 román volt. Ebből 222 görög katolikus, 446 görög keleti ortodox, 5 izraelita volt.
[szerkesztés] Nevezetességek
- A falu közelében találhatók a Bedellői cseppkőbarlang és Bélavár több száz méteres mészkőszirtjei.
- Áprily Lajos itt írta a "A podságai forrás" című versét.
[szerkesztés] Források
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
