Csombord

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ez a szócikk a romániai faluról szól. A fűszernövényt lásd itt: borsikafű.
Csombord (Ciumbrud)
RO AB Ciumbrud (9).JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang falu
Községközpont Nagyenyed megyei jogú város
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 1277
Népesség
Népesség 1204 fő (2011. okt 31.)[2]
Magyar lakosság 352
Földrajzi adatok
Terület (belterület) 0,8 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Csombord (Románia)
Csombord
Csombord
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 18′ 22″, k. h. 23° 45′ 54″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 22″, k. h. 23° 45′ 54″
A református templom
Biserica reformata din Ciumbrud (46).JPG
A Kemény-kripta a református templom kertjében

Csombord (románul: Ciumbrud) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében, az Erdélyi-hegyalján.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyenyed központjától négy km-re keletre, a Maros bal partján fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Személynév -d képzős változatából való. A személynév alapja a borsikafű nyelvjárási elnevezése. Első említése: Chumburd (1220), nyílt változata először 1343-ban (Chombord).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Árpád-kori eredetű település. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1332-ben 36 garas, 1334-ben 2 garas 8 dénár, 1335-ben 24 dénár pápai tizedet fizetett.

Középkori magyar lakossága a 16. században református hitre tért. Református gyülekezete a mai napig folyamatosan anyaegyház. Román lakói a 18. század elején költöztek be.

A 1819. században a Kemény család és a nagyenyedi református kollégium birtoka volt.

18481849-ben az itteni kastélyában lakó Kemény István töltötte be Alsó-Fehér vármegye alispáni tisztét. 1849. január 8-án a Maros jegén, –24 °C-os hidegben itt eskette fel csapatát Axente Sever, hogy bemennek Nagyenyedre. A nagyenyedi vérengzésben Axente nem vett részt, hanem végig Csombordon maradt. Sokan azonban éppen idemenekültek a városból a felkelők elől, ahol nem esett bántódásuk.

Már a 19. században az Erdélyi-hegyalja egyik legelismertebb bortermelő faluja volt, nagyrészt a Kemény bárók felelős gazdálkodása folytán.

Lakossága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • 1850-ben 595 lakosából 379 volt román, 167 magyar és 48 cigány nemzetiségű; 427 görög katolikus, 165 református és 3 római katolikus.
  • 1900-ban 845 lakosából 450 volt román, 297 magyar és 98 cigány anyanyelvű; 552 görög katolikus és 283 református vallású. A lakosság 19%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 15%-a beszélt magyarul.
  • 2002-ben 1365 lakosából 997 volt román és 352 magyar nemzetiségű; 989 ortodox és 344 református vallású.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Kemény-kastély 1800 körül épült, barokk stílusban. A borászati iskola használja.
  • Református temploma eredetileg a 13. században épült. A hajó legutolsó nagyobb átalakítására 1701-ben került sor. 1918-ban régi faharanglába helyébe kőtornyot építettek. Kertjében a Kemény család piramis alakú sírboltja.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gazdasága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Oktatás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Már 1880-ban vincellértanfolyam br. Kemény István kezdeményezésére, saját birtokán. A nagyenyedi kollégium 1935-ben, a Kemény Árpádtól vásárolt földbirtokon borászati iskolát alapított. Az időközben nagy szakmai hírnevet szerző iskolát 1948-ban államosították és most Alexandru Borza Mezőgazdasági Szakiskola néven működik.
  • Négyosztályos magyar általános iskolai tagozat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szilágyi Farkas: Alsófehér-vármegye 1848–49-ben. Nagy-Enyed, 1898.
  • Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-57-4  Online elérés
  • Fekete Albert: Az erdélyi kertművészet. Maros menti kastélykertek. Kolozsvár, 2007
  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csombord témájú médiaállományokat.