Torockó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
World Heritage Emblem.jpg A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Torockó (Râmetea)
Torockó 3.jpg
A Székelykő
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Székelyföld
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang község
Beosztott falvak Torockószentgyörgy
Polgármester Szőcs Ferenc[1]
Népesség
Népesség 584 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 458
Község népessége 1126 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 57,37 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Torockó  (Románia)
Torockó
Torockó
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 27′, k. h. 23° 34′Koordináták: é. sz. 46° 27′, k. h. 23° 34′
Torockói népviselet
Torockó környéke (NY) 1770 körül

Torockó (románul Râmetea, korábban Trascău, németül Eisenburg) község Romániában Fehér megyében. Egykori bányászváros, a Székelykő hármas csúcsa alatt, lakói betelepült székelyek. A település Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán egyik legszebb faluja.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre, Nagyenyedtől 23 km-re északnyugatra fekszik, Torockószentgyörgy hozzá tartozik. A Székelykő miatt a nap látszólag kétszer kel fel és nyugszik le, hiszen a faluból nézve visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Toroszkó vagy Toroczko. Ez a név két részből áll, egyik az alapszó: troszk, ami vaskövet, vassalakot jelent; másik a szláv -ov képző, mely a magyar -i vagy -s képzőnek felel meg és azt jelenti, hogy "valamiből való". A t és r hang egymás mellett a magyarban hangtorlódást képez, emiatt a könnyebb kiejtés kedvéért egy o hangot told be, így: Toroszkov. Ebből lett idővel a szózáró v mássalhangzó lekopása után: Toroszkó. Részletesebben itt olvasható a történelmi háttér:[4] Nevét a "tarack", azaz a "vassalak" szóból eredeztetik a helybéliek.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1257-ben Toroczko néven említik először. Vára a keletre emelkedő Székelykő 1117 m-es nyugati Várkő nevű csúcsán állott, ma csak csekély alapfalai láthatók. Helyén egykor római castrum állt. A várat a tatárjárás előtt az Ákos nembeli Toroczkai család építette. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították. Mivel az ostrom alól kézdi székelyek mentették fel, a király 1257 és 1272 között a várat nekik adta. 1285-ben a kijavított várat sikeresen védték meg a tatárok ellen.

A tatárok és a kunok betörései miatt meggyérült magyar lakosság mellé németeket is telepítettek. III. Endre 1291. évi oklevele azért érdekes, mert a tordai Sóaknán kívül megemlíti, hogy Toroczkó szabad hospesei a felső-ausztriai Eisenwurzenből telepedtek ide.

1514-ben a parasztsereg elfoglalta. 1702. november 17-én Rabutin, 1704. március 15-én Tiege labanc csapatai rabolták ki a várost. Őrtornya 1864-ben még ép volt, de 1874-ben már rom, azóta pusztul. A hegy oldalában számos barlang található, ahol a lakosság veszély esetén meghúzódott.

1910-ben 1512 lakosából 1343 magyar és 136 román volt. A trianoni békeszerződésig Torda-Aranyos vármegye Torockói járásának székhelye volt. 1992-ben társközségével együtt 1393 lakosából 1241 magyar, 128 román és 24 cigány volt.

1999-ben Torockó Europa Nostra-díjat kapott a kulturális örökség megőrzéséért.[5]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Torockó az irodalomban[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Torockó témájú médiaállományokat.