Marosnagylak

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Marosnagylak (Noșlac)
Marosnagylak.JPG
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang község
Községközpont Marosnagylak
Beosztott falvak Gábod, Maroscsúcs, Maroskáptalan, Maroskoppánd
Polgármester Vințeler Silviu (DP)
Irányítószám 517515
SIRUTA-kód 6048
Népesség
Népesség 918 fő (2002)[1] +/-
Magyar lakosság 172
Község népessége 1661 fő (2011. okt. 31.)[2] +/-
Földrajzi adatok
Terület 45,35 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Marosnagylak (Románia)
Marosnagylak
Marosnagylak
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 24′, k. h. 23° 56′Koordináták: é. sz. 46° 24′, k. h. 23° 56′

Marosnagylak (románul Noșlac, németül Großhaus) község Romániában, Fehér megyében. Gábod, Maroscsúcs, Maroskáptalan és Maroskoppánd tartozik hozzá.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagyenyedtől 26 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Marosnagylak és környéke már az ókorban lakott hely volt. Határában római korból származó dák leletek kerültek napvilágra. Nevét 1288-ban említették először az oklevelek Noglok néven. Ekkor Péter fia István birtoka volt.

1288-ban Péter fia istván Nagylakot tartozékaival; Medvssel, Csebivel és Somogyitelekkel együtt 15 márkáért zálogba adta Kilián telegdi főesperesnek. 1298-ban az erdélyi püspök Nagylak dézsmáját az esperesi negyedrészben és a pap részen kívül a Kökényesrénold-nemzetséghez tartozó Mykud bán-nak adta cserébe. 1301-ben Kilián főesperes kanonok Nagylak Koppánd felőli felét az erdélyi káptalanra hagyta. 1308-ban Kilián magister rokona András comes és a káptalan kettéosztotta Nagylakot úgy, hogy a nyugatra eső felét a templommal András comes kapta, keleti felét a káptalan. Ma is ez a határ választja el Nagylakot Káptalantól. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár pápai tizedet fizetett. 1910-ben 1115, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1913-tól Marosnagylak néven írják. 1992-ben társközségeivel együtt 2157 lakosából 1702 román, 446 magyar, 8 cigány és 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)