Marosnagylak
| Marosnagylak (Noșlac) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Gábod, Maroscsúcs, Maroskáptalan, Maroskoppánd |
| Polgármester | Vințeler Silviu (DP) |
| Irányítószám | 517515 |
| Népesség | |
| Népesség | 918 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 2035 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 172 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 45,35 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Marosnagylak
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 24′, k. h. 23° 56′ | |
Marosnagylak (románul Noșlac, németül Großhaus) község Romániában, Fehér megyében. Gábod, Maroscsúcs, Maroskáptalan és Maroskoppánd tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagyenyedtől 26 km-re északkeletre a Maros bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
Marosnagylak és környéke már az ókorban lakott hely volt. Határában római korból származó dák leletek kerültek napvilágra. Nevét 1288-ban említették először az oklevelek Noglok néven. Ekkor Péter fia István birtoka volt.
1288-ban Péter fia istván Nagylakot tartozékaival; Medvssel, Csebivel és Somogyitelekkel együtt 15 márkáért zálogba adta Kilián telegdi főesperesnek. 1298-ban az erdélyi püspök Nagylak dézsmáját az esperesi negyedrészben és a pap részen kívül a Kökényesrénold-nemzetséghez tartozó Mykud bán-nak adta cserébe. 1301-ben Kilián főesperes kanonok Nagylak Koppánd felőli felét az erdélyi káptalanra hagyta. 1308-ban Kilián magister rokona András comes és a káptalan kettéosztotta Nagylakot úgy, hogy a nyugatra eső felét a templommal András comes kapta, keleti felét a káptalan. Ma is ez a határ választja el Nagylakot Káptalantól. A pápai tizedjegyzék szerint 1334-ben 2 garas 10 dénár pápai tizedet fizetett. 1910-ben 1115, többségben román lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1913-tól Marosnagylak néven írják. 1992-ben társközségeivel együtt 2157 lakosából 1702 román, 446 magyar, 8 cigány és 1 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Marosújvári járásához tartozott.
Nevezetességek [szerkesztés]
- Református temploma a 13. század végén épült.
Források [szerkesztés]
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
