Alsócsóra

Alsócsóra (Săliștea)
A községháza, az egykori Barcsay-kúria
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Fehér
Rang	községközpont
Beosztott falvak	Alsótatárlaka, Mărgineni, Săliștea-Deal
Polgármester	Aurel Stănilă (PNL)
Irányítószám	517655
Népesség
Népesség	1243 fő (2002) +/-
Község népessége	2374 (2002)
Magyar lakosság	-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	253 m
Terület	60,11 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Alsócsóra Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 54′ 27″, k. h. 23° 23′ 54″45.9075, 23.3983333333
Alsócsóra weboldala

Alsócsóra (románul Săliștea, 1964-ig Cioara) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése

Gyulafehérvártól 27 kilométerre, Szászsebestől 21 kilométerre délnyugatra, a Marosba ömlő hasonnnevű patak mellett terül el. A község területének 40%-a volt erdő, 25%-a szántó, 19%-a legelő és 10%-a rét.

Nevének eredete

Neve a román cioară ('varjú') szóból származik, amely, valószínűleg személynévi áttétellel, eredetileg patakjára vonatkozhatott. Először 1458-ban az értelmileg megfelelő Warywpathak, 1462-ben pedig mint Csorra alio nomine Warywpathaka néven említették. Két, eredetileg különálló falumagja, Árkos és Dorozsmán nevét azonban korábbi okiratok is őrzik (1310, Olaharcus, 1315, Olaherkes, illetve 1375, Drasman és 1458, Dorosman). Korábbi román nevét valószínűleg esztétikai okokból változtatták a maira.

Története

Két falumagból, Árkos-ból (Archiș) és Dorozsmán-ból (Drejman) fejlődött ki, egyik falurészét még a 20. század elején is Archiș-nak nevezték. A Barcsay család román jobbágyfalva volt a középkortól egészen a 19. századig. Valószínűleg emiatt maradt Fehér, majd Alsó-Fehér vármegye része, holott délnyugati szomszédja, Felkenyér Szászvárosszékhez, a keleti Alsó- és Felsőpián pedig Szászsebesszékhez tartozott. Az 1820-ban határában talált dák ezüst- és aranykincset ma a bécsi Kunsthistorisches Museum őrzi. 1951-ben kivált belőle Mărgineni és Săliștea-Deal.

1880-ban 1562 lakosából 1396 volt román, 26 magyar és 191 egyéb (cigány) anyanyelvű; 1499 ortodox, 30 görög katolikus és 20 református vallású.

2002-ben 1243 lakosából 1238 volt román nemzetiségű; 1111 ortodox és 120 pünkösdi vallású.

Látnivalók

• A községháza a 18. századi Barcsay-kúriában működik.
• Ortodox fatemplomát a kórust tartó gerenda felirata szerint 1798-ban építették. Felhasználták hozzá az 1786-ben elpusztított afteiai kolostortemplom és az egykori oláhárkosi templom faanyagának egy részét.

Híres emberek

• Kolostorában élt Sofronie de la Cioara, az 1759–61-es katolizációellenes ortodox mozgalom vezetője. A kolostort lásd Mărgineni szócikkében.
• Itt halt meg 1806-ban Barcsay Ábrahám költő.
• Itt született 1902-ben David Prodan történész.

Források

• A község honlapja (románul)
• David Prodan: Memorii. București, 1993

Képek

• 

  A fatemplom

• 

  Az új ortodox templom és fölszentelése (Adler Lipót felvétele a 20. század elejéről)

•