Alsóváradja
| Alsóváradja (Oarda, Unter Wardein) | |
 |
|
| Alsóváradja látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Fehér |
| Rang | falu |
| Községközpont | Gyulafehérvár (Alba Iulia) |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóváradja
Pozíció Románia térképén
|
|
Alsóváradja románul Oarda, település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
[szerkesztés] Fekvése
Gyulafehérvártól délre, a Maros bal partján fekvő település.
[szerkesztés] Története
Alsóváradja, Váradja Árpád-kori település. Nevét már 1290-1295 között említették az oklevelek Thomas f. Petri de Warda néven, az ide való Tamás fia Péter nevében.
1290 körül Várdai Tamás eladta Buzd felét Alvinci Herbordnak, majd 1291-ben Kutyfalvát is Kelneki Dánielnek. Tamástól juthatott Alvinci Herbord kezére Várda is tartozékaival, Damásföldével, ahol a Szent Háromságról elnevezett kőtemplom állt, kikötőjével, révhajójával együtt; mindezt Herbord özvegye 1300-ban az erdélyi káptalanra hagyta, azzal, hogy átvételkor a káptalan 50 M-t adózik kegyes célokra.
1331-ben a káptalan itteni révészei 24 személy között oszlottak meg.
1332-ben már egyházas helyként volt említve; neve ekkor szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, mely szerint papja ekkor 40 dénár pápai tizedet fizetett. 1344-1350 és 1359-1368 között neve Váradjai Péter erdélyi alvajdával kapcsolatban volt említve Waradia, Waradya formában.
1346-ban Járai-birtok volt, 1502-ben pedig Waraggya-n Kizdi Sándor János volt részbirtokosként említve, majd 1505-ben Péterfalvi Porkoláb Zsigmond, aki Waradya-i birtokrészét 50 Ft-ért eladta a káptalannak.
1517-ben Somkeréki Erdélyi János özvegyéé Petronelláé, aki Waraggya-i részbirtokát Somkeréki Erdélyi Mártonnak vallotta be.
1520-ban a Tótfalu feletti pálos remetekolostor lakói Waragya-i hagyatékos birtokrészüket 300 Ft-ért adták el a káptalannak.
A 16-17. században sókikötője és harmincadhivatala is említve volt.
1630-ban Varadgia I. Rákóczi György birtoka volt.
1635 utáni időkben magyar és szász lakosságát románok váltották fel.
1733-ban Varadya, 1760–1762 között Al(só) Váradja, 1808-ban Váradgya vel Váradja (Maros-alalsó-) h., Unter Wardein g., Várdá vel Várdá de dzsosz val, 1861-ben Alsó-Maros-Váradgya, 1888-ban Alsó-Marosváradja (Oarda din zsosz), 1913-ban Alsóváradja néven írták.
A trianoni békeszerződés előtt Alsó-Fehér vármegye Alvinczi járásához tartozott.
1910-ben 637 lakosából 86 magyar, 42 német, 509 román volt. Ebből 44 református, 477 görög keleti ortodox, 54 izraelita volt.
[szerkesztés] Források
- Vistai András János: Tekintő - erdélyi helynévkönyv
- Györffy György:Fehér vármegye (2. 199)
