Küküllőiklód
| Küküllőiklód (Iclod) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Község | Szancsal |
| Rang | falu |
| Községközpont | Szancsal |
| Irányítószám | 517671 |
| SIRUTA-kód | 7366 |
| Népesség | |
| Népesség | 309 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | < 3 (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 12′ 37″, k. h. 23° 56′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 12′ 37″, k. h. 23° 56′ 20″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Küküllőiklód (Iclod) település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Fekvése[szerkesztés]
Betlenszentmiklóstól délnyugatra, Balázsfalvától északra, a Kis-Küküllő jobb partján, Pánád és Magyarpéterfalva közt fekvő település.
Története[szerkesztés]
Küküllőiklód nevét 1290-ben p. Aathwlge monostori de Kere [Kerc] néven említette először oklevél. Apátvölgye néven a kerci monostor birtoka volt, mely délnyugaton Pánáddal volt határos a Küküllő mellett.
1347-ben Wqguth de Iclod, 1351-ben Yclod, 1760-ban Kis-Iklód, 1808-ban Iklód, 1913-ban Küküllőiklód néven írták.
1300as évek közepén a Hermán nemzetséghez tartozó Lack székely ispán birtokai közé tartozott.
1343-ban Iklódi Waguth Pálnak is van itt birtoka
1351-ben a Péterfalvaiak panaszolták, hogy amíg Károly Róbert királlyal a havaselvei hadjáratban voltak, Lack székely ispán
Iklód nevű birtokához csatolta Péterfalva egy részét és rokonának Vágott (Waguth) Pálnak adta.
1910-ben 538 lakosából 504 román, 33 cigány volt. Ebből 533 görögkatolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Kis-Küküllő vármegye Hosszúaszói járásához tartozott.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Fehér megye. adatbank.ro
.svg){kind=small}
