Balázsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.

Ugrás: <small>NAVIGÁCIÓ</small>, <small>KERESÉS</small>

Koordináták: é. sz. 46°10′31’’, k. h. 23°54′52’’46.1752777778, 23.9144444444

Balázsfalva

A görög katolikus érseki székesegyház
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Megye	Fehér
Rang	megyei jogú város
Polgármester	Ioan Solea
Irányítószám	515400
Népesség
Népesség	20 758 (2002)
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság	260 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Balázsfalva
é. sz. 46°10′31’’, k. h. 23°54′52’’46.1752777778, 23.9144444444

Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.

Balázsfalva (románul Blaj, németül Blasendorf) város Romániában Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görög katolikus püspökség székhelye.

[szerkesztés] Fekvése

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

[szerkesztés] Nevének eredete

Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

[szerkesztés] Története

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotharingiai Ferenc herceg azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek. 1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekry Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. 1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

[szerkesztés] Látnivalók

A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli (de:Anton Erhard Martinelli) tervei alapján.
A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.