Balázsfalva
- Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.
| Balázsfalva (Blaj, Blasendorf) | |||
 |
|||
| A görög katolikus érseki székesegyház | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Megye | Fehér | ||
| Rang | megyei jogú város | ||
| Beosztott falvak | Csufud, Flitești, Magyarpéterfalva, Monora, Obursatanya, Szászpatak, Tűr, Véza | ||
| Polgármester | Rotar Gheorghe Valentin, 2008[1] | ||
| Irányítószám | 515400 | ||
| Körzethívószám | 0x58[2] | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 13 560 fő (2002)[3] +/- | ||
| Község népessége | 20765 (2002)[4] | ||
| Magyar lakosság | 1697 | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 260 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Balázsfalva
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″ | |||
| Balázsfalva weboldala | |||
Balázsfalva (románul Blaj, németül Blasendorf, szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görög katolikus püspökség székhelye.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.
Története [szerkesztés]
A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Ferenc herceg azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.
1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekry Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. 1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.
Látnivalók [szerkesztés]
- A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
- A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
- A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1917. november 3-án Semlyén Éva pedagógiai író, tankönyvíró, műfordító.
- Itt született 1918. július 22-én Kulcsár J. Géza vegyészmérnök, kémiai szakíró.
- Itt született 1929. február 14-én Szőke Amália geológiai, művelődéstörténeti szakíró, műfordító.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Román Központi Választási Hivatal honlapja
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
.svg){kind=small}
