Balázsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.
Balázsfalva (Blaj, Blasendorf)
Cathedral of Blaj.jpg
A görög katolikus érseki székesegyház
Balázsfalva címere
Balázsfalva címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Csufud, Flitești, Magyarpéterfalva, Monora, Obursatanya, Szászpatak, Tűr, Véza
Polgármester Rotar Gheorghe Valentin, 2008[1]
Irányítószám 515400
Körzethívószám 0x58[2]
Népesség
Népesség 20 765 fő (2002)[4] +/-
Magyar lakosság 1697 (2002)
Község népessége 20 630 fő (2011. október 31.)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Balázsfalva  (Románia)
Balázsfalva
Balázsfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″
Balázsfalva weboldala

Balázsfalva (románul: Blaj, németül Blasendorf, szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görög katolikus püspökség székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Institutul Recunostintei - Blaj.jpg

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Ferenc herceg azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.

1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekry Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. 1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
  • A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
  • A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázsfalva témájú médiaállományokat.