Balázsfalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balázsfalva egy egykori falu régi neve is, lásd: Újbalázsfalva.
Balázsfalva (Blaj, Blasendorf)
Cathedral of Blaj.jpg
A görög katolikus érseki székesegyház
Balázsfalva címere
Balázsfalva címere
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Megye Fehér
Rang megyei jogú város
Beosztott falvak Csufud, Flitești, Magyarpéterfalva, Monora, Obursatanya, Szászpatak, Tűr, Véza
Polgármester Rotar Gheorghe Valentin, 2008[1]
Irányítószám 515400
Körzethívószám 0x58[2]
Népesség
Népesség 11 905 fő (2011. október 31.)[3]
Község népessége 20 630 (2011)[4]
Magyar lakosság 1697 (2002)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 260 m
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Balázsfalva  (Románia)
Balázsfalva
Balázsfalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 10′ 31″, k. h. 23° 54′ 52″
Balázsfalva weboldala

Balázsfalva (románul Blaj, németül Blasendorf, szászul Blußendref) megyei jogú város Romániában, Fehér megyében. A 19. századig az erdélyi románok politikai, vallási és kulturális központja, a görög katolikus püspökség székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Gyulafehérvártól 42 km-re északkeletre, a Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál fekszik.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét első, Cséry Balázs nevű birtokosáról kapta. A német és a román név is a magyarból való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Institutul Recunostintei - Blaj.jpg

A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál települt várost 1313-ban Herbordus fia Balázs alapította, innen a neve. 1332-ben villa Blasii néven említik. Várkastélyát 1535-ben Bagdy György, Erdély helyettes főkapitánya építtette. Itt az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Ferenc herceg azt az egyezséget, amely alapján Erdély Habsburg uralom alá került, ezzel véget vetett az Erdélyi Fejedelemségnek.

1703. december 23-án itt sikerült váratlan rajtaütéssel elfognia Guthi István ezereskapitánynak Pekry Lőrinc erdélyi főkapitányt, aki ezután átállt a kurucokhoz. 1747-ben nyomda kezdte meg itt működését. A település 19. századi román nemzeti mozgalom központja lett. 1848. május 15-16-án itt, a „Szabadság mezején” tartották a románok nagy nemzetgyűlésüket, ahol követeléseiket megfogalmazták, majd szeptember 25-én második nemzetgyűlésükön a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen. 1861. május 15-én a románok itt megtartott gyűlése Erdély uniója ellen lépett fel. 1910-ben 2204 lakosából 1560 román, 500 magyar és 135 német volt. A trianoni békeszerződésig Alsó-Fehér vármegye Balázsfalvi járásának székhelye volt. 2002-ben 20 765 lakosából 17 091 román, 1697 magyar, 1900 cigány és 63 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A főtéren áll a görög katolikus érseki székesegyház. 1738 és 1765 között épült Anton Erhard Martinelli tervei alapján.
  • A tér túloldalán a volt Apafi-kastély, a 18. század óta görög katolikus érseki palota. Bagdy György építtette 1534-ben háromemeletes lakótoronyként, eredetileg T alakú alaprajza volt, bejáratát védőárokkal erősítették meg. 1842-ben a várkastélyt északi szárnnyal bővítették.
  • A „Szabadság Mezeje” román nemzeti emlékhely, ahol a román szabadságvezérek szobrai között ott van Petőfi szobra is.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Román Központi Választási Hivatal honlapja
  2. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  3. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Institutul Național de Statistică. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  4. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balázsfalva témájú médiaállományokat.