Mogos
| Mogos (Mogoș) | |
 |
|
| A községközpont látképe | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Fehér |
| Rang | községközpont |
| Beosztott falvak | Bârlești-Cătun, Bârzogani, Birlesty, Bogdănești, Butești, Cristești, Kozsokány, Mamaligány, Negrești, Oncești, Poienile-Mogoș, Tomești, Valeabarni, Valea Bârluțești, Valea Cocești, Valea Gogești, Valea Mlacii és Valea Țupilor |
| Polgármester | Mircea Liviu Macavei (PD-L), 2012 |
| Népesség | |
| Népesség | 109 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 1114 (2002)[2] |
| Népsűrűség | 19,4 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | (a községközpont átlagosan) 734 m |
| Terület | 80,63 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Mogos
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 16′ 0″, k. h. 23° 16′ 0″ | |
| Mogos weboldala | |
Mogos (románul Mogoș) falu és község Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
A Torockói-hegységtől keletre fekvő, vulkáni és üledékes eredetű hegyekkel körülvett medencében, a Diódi-patak forrásvidékén található szórványtelepülés. A hozzá tartozó falvak 1300 méter magasságig kúsznak fel. A községközpont Albrudbányától a 2012-ben leaszfaltozott DJ1071-es műúton közelíthető meg.[3]
Története[szerkesztés]
Erdőirtásokon jött létre. 1770-ben Mogos néven említették, egyik mai alkotórésze 1808-ban Mamaligani. A községhez tartozó 26 mai település közül 21-nek a neve családnévből származik. Alsófehér vármegyéhez tartozott. 1785-ben itt fogták el a bujkáló Crișant. Lakossága a gyulafehérvári püspökség jobbágyaiból állt. Kiválóan értettek a szalmatető fölrakásához, a környék házain sokszor végeztek ilyen munkát.[4] A szegényebbek közül 1921-ben és 1945–47-ben sokan részt vettek a telepítésekben – a második világháború után többek közt Szászszentlászlón és a Bánátban kaptak földet. A szocializmus idején sokan költöztek a városokba is.
Népessége[szerkesztés]
- 1850-ben az akkor még egy közigazgatási egységet képező Mogoson 2815 lélek élt, közülük 2799 volt román nemzetiségű; 2380 ortodox és 434 görög katolikus vallású.
- 2002-ben a községnek 1114 lakosa volt, közülük 1112 román nemzetiségű; 1105 ortodox vallású. A községközpontban 109 ortodox vallású román lakos élt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- nárciszmező (Valeabarnitól négy kilométerre).
- A kozsokányi ortodox fatemplom 1700 és 1769 között épült, a 19. század elején tornáccal, 1939-ben pitvarral bővítették. Belső festését a resinári Gheorghe és Crăciun mesterek készítették 1769–1771-ben.
- A Birlesty ortodox fatemplom 1844-ben épült, belső festése 1846-ból való.
Híres emberek[szerkesztés]
- Mogoson született 1913-ban Octavian Bârlea görög katolikus pap, a Vatikáni Rádió román részlegének vezetője.
- Birlestyen született 1917. augusztus 13-án Ovidiu Bârlea folklorista.
Források[szerkesztés]
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ www.informatiadealba.ro
- ↑ Paula Popoiu Coord., Roșia Montană: studiu ethnologic. București, 2004, 34. o.
Képek[szerkesztés]
-
A kozsokányi fatemplom
-
A birlestyi fatemplom
-
Móc házak
-
.JPG)
.svg){kind=small}
