Küküllővár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Küküllővár (Cetatea de Baltă)
Cetatea de Balta palace-2.jpg
A küküllővári Bethlen-kastély
Közigazgatás
Ország  Románia
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Beosztott falvak Boldogfalva, Felsőkarácsonfalva, Felsőtatárlaka
Polgármester Cucui Mihăilă
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 3967
Népesség
Népesség 1800 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 454
Község népessége 2930 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Terület 64,41 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Küküllővár (Románia)
Küküllővár
Küküllővár
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 15′, k. h. 24° 10′Koordináták: é. sz. 46° 15′, k. h. 24° 10′
Küküllővár környéke 1769-1773 között

Küküllővár (románul Cetatea de Baltă, németül Kokelburg, szászul Kakelbrich) község Romániában Fehér megyében. Az egykori Kis-Küküllő vármegye székhelye.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Balázsfalvától 24 km-re északkeletre a Kis-Küküllő bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Küküllő(vár) (Cuculiense Castrum, Kümelburg) Árpád-kori település. Nevét 1177-ben említette először oklevél Cuculiensis castri néven. A községgel szemben, a Küküllő túlsó partján 1912-ben ideiglenes római táborhely nyomait tárták fel.[4] 1197-ben szintén Cuculiensis castri néven említik. Vára a 11. század óta a vármegye székhelye, első egyháza pedig a küküllei esperesség központja volt.

1241 tavaszán a tatárok Küküllővárat is elpusztították. A pusztítás mértékére jellemző, hogy állítólag ekkor 30.000 idemenekült embert öltek meg itt.

Eredeti 13. századi vára a Küküllő partján volt, 1319-ben említik, mint az erdélyi vajdához tartozó királyi várat. A vár sáncai még láthatók.

Hunyadi Mátyás a várat Csicsó várával együtt ajándékba adta Moldva fejedelmének.[5] Mai kései reneszánsz formájú vára a 16. században épült, 1570 és 1580 közt átépítették. I. Apafi Mihály sokat tartózkodott itt. A vár utolsó moldvai hűbérura Petru Rares vajda volt, kitől János király elvette, mert átpártolt I. Ferdinánd királyhoz.

János király a várat több uradalommal együtt feleségének, Izabella királynénak adta jegyajándékul. Később a vár az erdélyi fejedelmek birtokába került és az övék maradt Apafi Mihály idejéig, majd a királyi kincstárra szállt, majd a kincstártól 1764-ben a Bethlen család kapta meg.

1764-ben gr. Bethlen Miklós átalakíttatta, csúcsos tetőket húzatott rá és lépcsőházat építtetett elé.

1849. január 16-án Bem veri meg itt a császáriakat, akik Nagyszebenig hátrálnak.

1910-ben 1767, többségben román lakosa volt, jelentős magyar és cigány kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Kis-Küküllő vármegye Dicsőszentmártoni járásához tartozott.

1992-ben társközségeivel együtt 3423 lakosából 1979 román, 671 cigány, 668 magyar és 668 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Vára a város szélén áll.
  • Református temploma 13. századi, 1417 körül bővítették.

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  4. Kelemen Lajos: A küküllővári tatárfej, in: Művészettörténeti tanulmányok, I. kötet, Kriterion, Bukarest, 1977
  5. Benkő JózsefTranssilvania specialis : Erdély földje és népe I. Ford. és szerk. Szabó György. Bukarest; Kolozsvár: Kriterion. 1999. 264. o. ISBN 973-26-0524-3

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Küküllővár témájú médiaállományokat.