Aranyosfő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Aranyosfő (Scărișoara)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Fehér
Rang községközpont
Beosztott falvak Bârlești, Botești, Fața Lăzești, Florești, Lezest, Lespezea, Maței, Negești, Preluca, Runc, Soartea, Știuleți, Trăncești
Polgármester Vasile Cristian Costea (PNL)
Irányítószám 517680
Körzethívószám 0x58[1]
SIRUTA-kód 7204
Népesség
Népesség 718 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság -
Község népessége 1661 (2011)[3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 700 m
Terület 94,41 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Aranyosfő (Románia)
Aranyosfő
Aranyosfő
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 28′, k. h. 22° 51′Koordináták: é. sz. 46° 28′, k. h. 22° 51′
Aranyosfő weboldala

Aranyosfő (románul Scărișoara) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Gyalui-havasok alatt, a Bihar-hegységben eredő Nagy-Aranyos patak mellett, az Aranyos völgyében, Abrudbányától északnyugatra, Fehérvölgytől nyugatra fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aranyosfő nevét 1733-ban említette először oklevél Reul Mare alakban.

1750-ben Riul Mare, 1770-ben Szkeresóra, 1850-ben Sczerisora, Lapus, 1854-ben Szkerisora, 1861-ben Szkerisora, 1913-ban Aranyosfő néven írták.

1910-ben 6275 lakosából 15 magyar, 6246 román volt. Ebből 6260 görögkeleti ortodox volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Topánfalvi járásához tartozott.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]


Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]