Fehér megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Fehér megye (Alba)
Alba.png
Actual Alba county CoA.png
Fehér megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Gyulafehérvár
Jelzés AB
Terület 6242 km²
Körzethívószám (+40) 0258
Népesség
Népesség 342 376 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 60,2 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Fehér megye (románul: Județul Alba) Románia közép-nyugat részén helyezkedik el. Székhelye Gyulafehérvár (66 842 lakos). Szomszédai Szeben megye és Maros megye keleten, Bihar megye és Arad megye nyugaton, Kolozs megye északon, Hunyad megye délnyugaton.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fehér megye területe 6242 km², amiből 59%-ot hegyvidék foglal el. Az északnyugati részen vannak az Erdélyi-középhegység hegyei, a déli és a délkeleti részen a Szebeni-havasok és a Szászvárosi-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence, mély és széles völgyekkel. A három fontos területet a Maros folyó völgye választja el. A legfontosabb folyók a megyében: a Maros és mellékfolyói, a Nagy-Küküllő, Aranyos és Sebes.

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat kontinentális természetű. Az átlagos évi középhőmérséklet 2 °C a hegyeken és 9,5 °C a Maros völgyében. Január átlagos hőmérséklete –5 °C a hegyeken és –3,3 °C a medencékben, július átlagos hőmérséklete 10 °C ill. 20,5 °C. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 42,5 °C volt, amelyet 1952-ben mértek Gyulafehérvárott, a legalacsonyabb –32,0 °C volt 1942-ben Balázsfalván. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1100 mm. Az uralkodó szélirány a nyugati és délnyugati, átlagos sebességük 3,5 m/s. Gyakori a főnös hatás, amely a légköri hőmérséklet emelkedését és a csapadékmennyiség csökkenését idézi elő.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzetiségűek aránya Fehér megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Fehér megye népességének változása (a megye mai területére számítva):

2002-ben a megyének 382 747 lakosa volt, ebből 90% román, 5% magyar, 4% cigány.[2] Az északi és az északnyugati területek, az Erdélyi-középhegységben, Mócvidék néven ismert és román hagyományai vannak.

Közigazgatási felosztása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 2007. július 1-jén négy municípium (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Szászsebes), hét további város (Abrudbánya, Aranyosbánya, Kudzsir, Marosújvár, Topánfalva, Tövis, Zalatna) és 67 község van, melyekhez összesen 716 település tartozik.[3]

Legnagyobb települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legnagyobb települések a megyében (2007):

Név Rang Lakosság (fő)
Gyulafehérvár
Szászsebes
1. Gyulafehérvár megyei jogú város 66 842
2. Szászsebes megyei jogú város 29 225
3. Kudzsir város 26 561
4. Nagyenyed megyei jogú város 26 367
5. Balázsfalva megyei jogú város 20 910
6. Marosújvár város 15 268
8. Zalatna város 8 335
7. Topánfalva város 7 909
9. Tövis város 7 364
10. Abrudbánya város 5 865
11. Aranyosbánya város 4 490

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A legfontosabb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, faipar, papír- és csomagolóanyag-ipar, vegyipar. A bányákban aranyat, ezüstöt, rezet, sót és építőanyagot bányásznak.

Az Érchegység keleti lábánál található az Erdélyi Hegyalja, az egyik legfontosabb erdélyi borvidék.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér megye témájú médiaállományokat.