Fehér megye
| Fehér megye (Alba) | |
 |
|
 |
|
| Fehér megye címere | |
| Adatok | |
| Ország |  Románia |
| Régió | Erdély |
| Megyeszékhely | Gyulafehérvár |
| Jelzés | AB |
| Terület | 6242 km² |
| Körzethívószám | (+40) 0258 |
| Népesség | |
| Népesség | 327 224 fő (2011. október 20.)[1] +/- |
| Népsűrűség | 60,2 fő/km² |
| Megyei tanács weboldala Prefektúra weboldala |
|
Fehér megye (románul Județul Alba) Románia közép-nyugat részén helyezkedik el. Székhelye Gyulafehérvár (66 842 lakos). Szomszédai Szeben megye és Maros megye keleten, Bihar megye és Arad megye nyugaton, Kolozs megye északon, Hunyad megye délnyugaton.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Földrajz
Fehér megye területe 6242 km², amiből 59%-ot hegyvidék foglal el. Az észak-nyugati részen vannak az Erdélyi-középhegység hegyei, a déli és a dél-keleti részen a Szebeni-havasok és a Szászvárosi-havasok, keleten pedig az Erdélyi-medence, mély és széles völgyekkel. A három fontos területet a Maros folyó völgye választja el. A legfontosabb folyók a megyében: a Maros és mellékfolyói, a Nagy-Küküllő, Aranyos és Sebes.
[szerkesztés] Éghajlat
Az éghajlat kontinentális természetű. Az átlagos évi középhőmérséklet 2 °C a hegyeken és 9,5 °C a Maros völgyében. Január átlagos hőmérséklete –5 °C a hegyeken és –3,3 °C a medencékben, július átlagos hőmérséklete 10 °C ill. 20,5 °C. Az eddigi legmagasabb hőmérséklet 42,5 °C volt, amelyet 1952-ben mértek Gyulafehérvárott, a legalacsonyabb –32,0 °C volt 1942-ben Balázsfalván. Az évi átlagos csapadékmennyiség 600–1100 mm. Az uralkodó szélirány a nyugati és délnyugati, átlagos sebességük 3,5 m/s. Gyakori a főnös hatás, amely a légköri hőmérséklet emelkedését és a csapadékmennyiség csökkenését idézi elő.
[szerkesztés] Története
[szerkesztés] Demográfia
Fehér megye népességének változása (a megye mai területére számítva):
2002-ben a megyének 382 747 lakosa volt, ebből 90% román, 5% magyar, 4% cigány.[2] Az északi és az észak-nyugati területek, az Erdélyi-középhegységben, Mócvidék néven ismert és román hagyományai vannak.
[szerkesztés] Közigazgatási felosztása
A megyében 2007. július 1-jén négy municípium (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Balázsfalva, Szászsebes), hét további város (Abrudbánya, Aranyosbánya, Kudzsir, Marosújvár, Topánfalva, Tövis, Zalatna) és 67 község van, melyekhez összesen 716 település tartozik.[3]
[szerkesztés] Legnagyobb települések
A legnagyobb települések a megyében (2007):
| Név | Rang | Lakosság (fő) |
|
|
|---|---|---|---|---|
| 1. | Gyulafehérvár | megyei jogú város | 66 842 | |
| 2. | Szászsebes | megyei jogú város | 29 225 | |
| 3. | Kudzsir | város | 26 561 | |
| 4. | Nagyenyed | megyei jogú város | 26 367 | |
| 5. | Balázsfalva | megyei jogú város | 20 910 | |
| 6. | Marosújvár | város | 15 268 | |
| 8. | Zalatna | város | 8 335 | |
| 7. | Topánfalva | város | 7 909 | |
| 9. | Tövis | város | 7 364 | |
| 10. | Abrudbánya | város | 5 865 | |
| 11. | Aranyosbánya | város | 4 490 |
[szerkesztés] Gazdaság
A legfontosabb iparágak: élelmiszeripar, textilipar, faipar, papír- és csomagolóanyagipar, vegyipar. A bányákban aranyat, ezüstöt, rezet, sót és építőanyagot bányásznak.
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ SIRUTA: Románia közigazgatási területi egységeinek regisztere (románul)
[szerkesztés] Külső hivatkozások
|
|||||
|
|||||
 |
Ez a közigazgatással kapcsolatos lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
