Bákó megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ambox important.svg
 Ezt a szócikket egy, a témában jártas személynek vagy szakértőnek át kellene olvasnia, ellenőriznie a szövegét, tartalmát – részletek a cikk vitalapján.
Bákó megye (Bacău)
Bacau.png
Stema judet bacau nou.JPG
Bákó megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Moldva
Megyeszékhely Bákó
Jelzés BC
Terület 6621 km²
Körzethívószám (+40) 0234
Népesség
Népesség 706 723 fő (2002) +/-
Népsűrűség 113 fő/km²
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Bákó megye (románul Județul Bacău) Románia keleti részén helyezkedik el. Székhelye Bákó. Szomszédos megyék: keleten Vaslui megye, nyugaton Hargita megye és Kovászna megye, északon Neamț megye, délen Vrancea megye.

Tartalomjegyzék

Demográfia [szerkesztés]

2002-ben 706 623 lakosa volt, a népsűrűség 113 fő/km2. A többség román (90%). Bákó megyében a 2002-es népszámlálás szerint 5100 csángó magyar él (0,7%), de számuk elérheti a 120 ezret is.[1] A legnagyobb kisebbséget a romák alkotják, akik a megye népességének 1,9%-át teszik ki.

Települések [szerkesztés]

Bacău megyében 3 municípium, 5 város és 85 község van.

Municípiumok [szerkesztés]

Városok [szerkesztés]

Községek [szerkesztés]

Falvak [szerkesztés]

    Wiki letter w.svg Ez a szakasz egyelőre erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Földrajz [szerkesztés]

A megye területe 6621 km2. A nyugati rész hegyvidék, amely a Keleti-Kárpátokhoz tartozik: Gosmán-hegység, Tarkő-hegység, Csíki-havasok, Nemere-hegység, Berzunci-hegység és a Háromszéki-havasok északi része. Ezek között, az Ojtoz és a Tatros völgyében fontos összeköttetés van Moldva és Erdély között. Kelet felé a magasságok egyre csökkennek és szubkárpáti dombvidékbe mennek át, mely magába foglalja a Tázló-Kászon medencét. A legalacsonyabb pont a Szeret folyó völgyében van, amely északról délre áthalad a megyén, ez a terület a Szeret síkságához és a Barládi-fennsíkhoz tartozik.

Legmagasabb pont: Tar-havas (1664 m), Tarkő-hegység.

Fő folyói a Tatros, Tázló, Kászon és az Ojtoz, keleten a Szeret középső szakaszának egy része, valamint északon az Aranyos-Beszterce alsó szakaszának vidéke tartozik ide.

Erdőállománya a megye közel egyharmadát borítja. Erdőit főleg lucfenyő, bükk és tölgy alkotja.

Éghajlat [szerkesztés]

A megye éghajlata kontinentális, a tengerszint feletti magassággal változik. A hegy- és dombvidéken valamivel zordabb az időjárás mint a Szeret völgyében. Az átlagos évi hőmérséklet 9.5 °C a síkságon és 2 °C a hegyeken. Az éves hőmérséklet különbségek elérik a 25 °C-ot. A legmagasabb hőmérsékletet (40.8 °C) 1916-ban mérték Aknavásáron[forrás?], a legalacsonyabbat (-32.5 °C) 1954-ben Bákóban[forrás?]. A csapadékmennyiség a síkságon 540 mm, a hegységekben 1100 mm. A szél uralkodó iránya az észak, északnyugat, átlagos sebessége 4.1 m/s.[forrás?]

Gazdaság [szerkesztés]

Bákó megye volt az egyik legjobban iparosított vidék a kommunizmus időszakában és azóta Moldva ipari központjának számít. Két nagy kőolaj-finomítója van Ónfalván és Dormánfalván. Bákó megyében fontos szén-, só- és olajtartalékok vannak.[forrás?] Fontosabb iparágak: vegyipar, kőolajipar, járműipar, élelmiszeripar, faipar, textilipar, építőanyag-ipar, repülőgépipar.

A hegyi legelők és kaszálók az állattenyésztésnek kedveznek.

Kultúra [szerkesztés]

Turizmus [szerkesztés]

Híres emberek [szerkesztés]

Források [szerkesztés]

  1. ↑ 1987-es becslés in: Tennant, Chris (transl.) (1994) The Hungarian minority’s situation in Ceaușescu's Romania. Boulder: Social Science Monographs. 33. oldal

Külső hivatkozások [szerkesztés]

m • v • sz
Románia közigazgatási beosztása
A lap eredeti címe: „http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Bákó_megye&oldid=13144868”