Szlanikfürdő
| Szlanikfürdő (Slănic-Moldova) | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia |
||
| Történelmi régió | Moldva | ||
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Bákó | ||
| Rang | Város | ||
| Beosztott falvak | Cserdák, Szalánc | ||
| Polgármester | Andrei Șerban | ||
| Irányítószám |
605500 .996 |
||
| Népesség | |||
| Népesség | 4996 fő (2002) +/- | ||
| Magyar lakosság | 10 | ||
| Népsűrűség | 44 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 530 m | ||
| Terület | 114,06 km² | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szlanikfürdő
Pozíció Románia térképén
|
|||
| é. sz. 46° 17′, k. h. 26° 37′ | |||
Szlanikfürdő (románul: Slănic-Moldova) város Bákó megyében, Moldvában, Romániában. A települést „Moldova gyöngyének” is nevezik. A lakosságban a moldvai csángók vannak többségben, de mára már nagyon kevesen beszélnek magyarul.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
A megye délnyugati részén helyezkedik el, a Slănic folyó völgyében, a Keleti-Kárpátokban, a Nemere-hegység lábánál. A város 530 méter magasságban épült, a város természeti érdekessége, hogy környezetét erdők foglalják el (ezért jelentős a faipar a városban). Úgynevezett "zsáktelepülésről" beszélhetünk, ugyanis megközelítése csak egyfelől lehetséges: Kománfalva (Comanești) felől.
Történelem [szerkesztés]
Az első ásványvízforrásokat 1801-ben fedezték fel a település körül. 1852-ben végezték el az első hivatalos, kémiai elemzését az itteni termálvizeknek. 1877-ben nyitotta meg kapuit az első termálvizes fürdő. A falu határában (a hegyen, a falutól nyugatra) húzódott a régi romány-magyar határ, ennek a román oldalán - Szlanikfürdőn - állították fel a XIX. század végén az itt látható fából készült "határ X-eket". Itt volt a régi határátkelő, melynek ma ezen kívül semmi egyéb jelentős nyoma sem maradt.
Környezete [szerkesztés]
A város levegője tiszta, két okból: a város nem egy nagy település, s nincs is nagy forgalma, valamint sűrű erdők veszük körül. Nincsenek allergiát okozó poratkák sem. A város évi középhőmérséklete 7,4 °C.
Népesség [szerkesztés]
A város népességének alakulása:
- 1948 - 2.157 lakos
- 1956 - 3.082 lakos
- 1966 - 4.857 lakos
- 1977 - 4.734 lakos
- 1992 - 5.311 lakos
- 2002 - 4.996 lakos
A lakosság etnikai összetétele a 2002-es népszámlálási adatok alapján:
- Románok: 4,984 (99.75%)
- Magyarok: 10 (0.20%)
- Lipovánok: 1 (0.02%)
- Olaszok: 1 (0.02%)
A lakosság 40,59%-a ortodox vallású (2028 lakos), 58,92%-a pedig római katolikus (2944 lakos), a római katolikusok a moldvai csángó magyarok.
Látnivalók [szerkesztés]
- Termálfürdők, melyek vizét tobb mint 20 forrás adja
- „Ștefan cel Mare” kolostor
- A régi román határ "fa X-ei" láthatók a város mellett nyugatra 300 lépcsőre a hegyen.
Gazdaság [szerkesztés]
Jelentős üdülőközpont.
Fontos megélhetési lehetőség a helyiek számára a faipar és a kavics és kőbányák.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
||||||||||
