Klézse
| Klézse (Cleja) | |
 |
|
| Klézse bejárata Bákó felől | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Moldva |
| Fejlesztési régió | Északkelet-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Bákó |
| Rang | község |
| Beosztott falvak | Pokolpatak, Somoska |
| Irányítószám | 607105 |
| Népesség | |
| Népesség | 4977 fő (2008) +/- |
| Magyar lakosság | 109 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 54,56 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Klézse
Pozíció Románia térképén
|
|
| é. sz. 46° 24′ 35″, k. h. 26° 55′ 11″ | |
Klézse (románul Cleja) község Romániában, Bákó megyében, a Klézse patak mentén, Bákótól 18 km-re délre. A központhoz kapcsolódó településrészek Alexandrina (nyugatról) és Buda (keletről), továbbá hozzá tartoznak Somoska (Somușca) és Pokolpatak (Valea Mică) falvak. A mára összenőtt településrészek lakosainak száma 6864 (2002), túlnyomó részük római katolikus vallású déli és székelyes csángó. Több csángó szervezet székhelye, 2001 óta – a hivatalok erős ellenállását leküzdve – iskolában is oktatják a magyar nyelvet.[1]
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Először 1638-ban említik, a Székelyföldről kivándorolt székelyek alapították.
Demográfia [szerkesztés]
- 2011-ben a község 6621 lakosából 182 fő (2,75%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.[1]
Látnivalók [szerkesztés]
- Klézsén 2 templom van, mindkettő római katolikus, valamint egy a Somoska faluban is, szintén római katolikus (mivel Klézse községben összesen 8 nem csángó család él!)
Híres emberek [szerkesztés]
Itt születtek:
- Duma-István András csángó költő
- Itt szolgált 40 évig Petrás Incze János páter. A levelezései Döbrentei Gáborral megjelentek a "Petrás" nevű című könyvben.
- Demse Ádám volt a leghíresebb Szeret menti keptárkészítő mester, keptár = díszes képekkel irha mellény
- Istók Antal Márton, klézsei polgármester. Neki köszönhető a Somoskai magyar iskolaépítésnek a kezdeményezése. A környékbeli legnagyobb csángó méhész.
- Duma György moldvai magyar képviselő a bukaresti parlamentben, a magyar népi szövetség részéről.
Itt élnek:
- Hodorog András furulyaművész, mesemondó, népművelő.
László-Legedi István: Legjobb hagyományőrző a fúvós hangszereken. furulya és tánc oktató.
További információk [szerkesztés]
- ↑ RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai.
|
||||||||||
