Forrófalva

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Forrófalva (Faraoani)
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Moldva
Fejlesztési régió Északkelet-romániai fejlesztési régió
Megye Bákó
Rang községközpont
Beosztott falvak Nagypatak
Polgármester Adrian Solomon (PSD, 2008 óta)
SIRUTA-kód 22479
Népesség
Népesség 3932 fő (2011. október 31.)[1]
Község népessége 3932 (2011)[2]
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Forrófalva (Románia)
Forrófalva
Forrófalva
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 26° 53′ 46″Koordináták: é. sz. 46° 25′ 55″, k. h. 26° 53′ 46″

Forrófalva (románul: Faraoani) csángó magyar település Romániában, Bákó megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szeret bal partján, Bákótól délre fekvő település. A Moldvai hátság egyik központi települése, dombságok veszik körül.

Flóra, fauna[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A környékre a bükkerdők jellemzőek. Ezekben számos madárfaj mellett nagyszámú róka, farkas, borz, mezei nyúl populáció is található.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevét Nagy István (Ștefan cel Mare) és a török háborúk idejében élt Forró nevű katona után kapta, ő népesítette be a falut. A lányát a hagyomány szerint a vajda vette nőül.

Más adatok szerint pedig 1420 körül a husziták alapították.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település már nagyon régóta lakott volt. A 15. században huszita magyarok telepedtek le itt, akik a magyarországi üldözések elől menekültek ide. Nevét 1474-ben említették először Nagy István vajda oklevelében, Forrofalva néven.

1606-ban Forojano, 1641-ben Forwan, 1683-ban Forouan, 1807-ben Faraoani, 1902-ben pedig Forou-Falva néven írták.

Forrófalva lakossága a középkor óta többször kényszerült menekülésre, így 1692-ben is, azonban 1750 után újratelepült.

1761-re Moldva legnagyobb katolikus csángó magyar faluja volt. Lakói szabadparasztok (rezesek) voltak.

A falu híres volt mesterembereiről; bognárjait, kádárjait már a 18. században is említették. Gazdag határában szőlő, gyümölcs és gabonatermesztés folyt.

A lakosság fő jövedelemforrása a zöldség- és szőlőtermesztés.

Demográfia[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az 1898-ban végzett népszámlálás adatai szerint 1508 többségében római katolikus lakosa volt, melyből 1443 magyar volt.
  • Habár a lakosság többsége most is magyar anyanyelvű, 2002-ben mindössze 4 fő vallotta magát magyarnak, 41 csángónak.
  • 2011-ben a község 3840 lakosából 102 fő (2,66%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek.[3]

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Petrás Ince János (Forrófalva, 1813Klézse, 1886. szeptember 6.) lelkész, újságíró, folklorista, nyelvész, balladagyűjtő, a moldvai magyar népköltészet első kutatója.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. RECENSĂMÂNTUL POPULAŢIEI ŞI AL LOCUINŢELOR 2011 – a 2011-es romániai népszámlálás településekre lebontott anyanyelvi adatai.

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]