Maros megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maros megye (Mureș)
Mures.png
Mures county coat of arms.svg
Maros megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Marosvásárhely
Jelzés MS
Terület 6714 km²
Körzethívószám (+40) 265
Népesség
Népesség 531 380 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 86,6 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Maros megye (románul: Județul Mureș, németül: Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje.[2] Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből.

Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több, mint 40 000 fő).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.

Szomszédos megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye hét másik megyével szomszédos. Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-en), délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce-Naszód megye.

Domborzat

A megye legnagyobb részét a Brassói-medence északkeleti része és a Felső-Háromszéki-medence foglalja el. Északi és keleti határain középmagas hegyek találhatók. A legmagasabb pont a Háromszéki-havasokban található 1777 méter magas Lakóca-tető, a legalacsonyabb pont az ágostonfalvi Olt-híd melletti erózió-bázis 468 méteres magassággal. A megye területének 44%-át erdő borítja.

Az északi hegységek nagy része vulkáni tevékenység során alakultak ki (zárójelben legmagasabb pontjuk): Déli-Hargita (1558 m), Csomád-hegység (1301 m), Nagy-Murgó (1016 m). Keleti hegységek: Répát-hegység, Nemere-hegység (1649 m), Háromszéki-havasok (1777 m), Bodzai-havasok (1479 m). A megye középső részén elterülő hegységek: Baróti-hegység(1017 m), Bodoki-hegység (1240 m).

A Kelemen-havasok Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye északi részén található, legmagasabb csúcsa a Pietrosz-csúcs (2102 m). Gerincén húzódik a határ Suceava megyével, amely egyúttal az Erdély és Bukovina közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főként andezit) alkotja, a hegységben több vulkáni kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-kaldera. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen a Felső-Maros-áttörés nevű szoros határolja.

Maros megye fontosabb hegycsúcsai
Csúcs Hegység Magasság
Pietrosz-csúcs Kelemen-havasok 2102 m
Rekettyés-csúcs Kelemen-havasok 2021 m
Mező-havas Görgényi-havasok 1777 m
Fancsal-tető Görgényi-havasok 1682 m
Isten széke Kelemen-havasok 1380 m

A Görgényi-havasok északnyugati fele található Maros megyében (a többi része Hargita megyében van). A Maros megyei részt a Görgény folyó két részre osztja. Az északi részen található a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A déli részen fekszik a Mezőhavas, egy nagy lepusztult rétegvulkán, legmagasabb csúcsai: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m).[3]

A Mezőség a Maros folyótól északra levő dombos terület (csak egy része tartozik Maros megyéhez). A dombok általában 350-450 méter magasak, az 500 métert ritkán haladják meg. A tájra a szántóföldek, legelők, kaszálók jellemzőek, az erdős területek aránya az Erdélyi-medencében itt a legkisebb (15% alatt van). Földtani szempontból üledékes kőzetek építik fel (homokkő, konglomerátum, agyag, márga), Nagysármás környékén jelentős földgázlelőhelyek vannak. A térségben gyakoriak a földcsuszamlások.

A Marostól délre fekvő Küküllőmenti-dombvidék dél fele haladva fokozatosan magasodik, Segesvár környékén 700 méternél magasabb dombok is vannak. A Mezőségtől eltérően itt sokkal több erdő maradt meg. Itt haladnak északkelet-délnyugat irányban a Kis- és Nagy-Küküllő folyók. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén terül el a Hargita megyébe is átnyúló Sóvidék, ahol a sósziklák sok helyen a felszínre kerülnek.[4] (A só az Erdélyi-medencét borító tenger kiszáradása nyomán maradt vissza, és az utólag rárakódott kőzetrétegek nyomása következtében a medence szélein a felszínre tört.)

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3 - -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C) 1942-ben mérték Marosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig 1952-ben Szabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli a Mezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye folyói
Folyó Maros megyében Összesen
Maros 180 km 803 km
Nagy-Küküllő 43 km 246 km
Kis-Küküllő 115 km 196 km
Nyárád 78 km 78 km
Görgény 55 km 55 km

A legfontosabb folyó a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban 180 km hosszan szeli át a megyét. A megye teljes területe a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik. Vízhozama a megyéből való kilépéskor 43 m³/s, de az 1975-ös árvíz alkalmával Marossárpataknál 1580 m³/s-ot is mértek. A Maros Csobotánynál lép be a megye területére (Hargita megyéből), majd nyugat fele áthalad a Felső-Maros-áttörés nevű 40 km hosszú szoroson a Kelemen- és Görgényi-havasok között. Dédánál ér ki az Erdélyi-medencébe, innen délnyugati irányba folyik egészen Nyárádtőig, miközben érinti Szászrégent és Marosvásárhelyt. Majd nyugat fele folyik Radnóton és Marosludason keresztül Maroskecéig, ahol átlép Fehér megye területére.

A Maros fontos mellékfolyói a Küküllők, völgyeik párhuzamosak a Maros völgyével. A Kis-Küküllő Szovátánál ér a megyébe, innen délnyugat fele folyik Erdőszentgyörgyig, majd nyugat fele Dicsőszentmártonig (itt átlagos vízhozama 9,7 m³/s). A Nagy-Küküllő rövidebb szakaszon érinti a megyét, Segesváron folyik keresztül (itt átlagos vízhozama 9,5 m³/s). A két Küküllő Fehér megye területén egyesül és a Marosba torkollik.

Más jelentősebb mellékfolyók, amelyek a megye területén ömlenek a Marosba: Lúc, Komlód, Mezőségi-patak (jobb oldali), Görgény, Nyárád (bal oldali).

Tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megyében több mesterséges tó található, ezek közül legnagyobbak a Bözödújfalusi-víztározó és a Ratosnyai-víztározó. A Mezőségen számos kisebb halastó van. Turisztikai szempontból igen jelentős a szovátai Medve-tó.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Növényföldrajzi szempontból Maros megye a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános-tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szilfa, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A Kelemen-havasokban megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek).[5] A megyében 205964 hektár erdő található [6](ez a megye területének 30,6%-a).

Maros megye területén jelenleg egy nemzeti park, a Kelemen-havasok Nemzeti Park[7] található. Más védett területek: Mocsári erdő (Görgényoroszfalu), a görgényszentimrei kastély dendrológiai parkja, a Mezőzáh melletti vadbazsarózsa-rezervátum, a szovátai sóhegy.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzetiségűek aránya Maros megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Maros megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[8]

A megye lakossága az idők folyamán folyamatosan növekedett. 1992 és 2002 körött egy 4,7%-os csökkenést lehetett érzékelni, ami valamivel magasabb volt a romániai országos átlag 4,1%-nál. Ennek oka többek között lehet a tragikus fekete március is, ami után igen sok magyar nemzetiségű állampolgár települt át Magyarországra.

Az utolsó, 2002-es népszámlálás során a megyének összesen 580 851 lakosa volt, illetve a népsűrűség 86,1 lakos/km² volt. 288 344 férfi és 300 015 nő lakossal rendelkezett. Maros megye összlakossága Románia lakosságának 2,67%-át tette ki.

Nemzetiségi összetétel (2002)
Összesen Román Magyar Roma Német Más
580.851 309.375 228.275 40.425 2.045 1.000
100% 53,26% 39,30% 6,96% 0,35% 0,17%
Vallási összetétel (2002)
Összesen Ortodox Református Római katolikus Unitárius Görögkatolikus Mások
580.851 309.337 157.046 55.287 14.308 13.187 10.000
100% 53,26% 27,04% 9,52% 2,46% 2,27% 1,72%

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye mezőgazdasági művelés alatt álló területe 4097 km², ebből 2227 km² (54,4%) szántó, 1129 km² (27,5%) legelő, 631 km² (15,4%) kaszáló, 62 km² (1,5%) gyümölcsös és 48 km² szőlő (1,2%). A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa, len, kender, dohány, komló.[9]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turisták körében legnépszerűbb helyek: Segesvár történelmi központja (a világörökség része), Marosvásárhely régi központja, Szováta üdülőtelep, Kelemen- és Görgényi-havasok.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legfontosabb főútjai az E60-as és az E578-as európai út, ezen kívül a DN15, DN13A, DN15E országutak. A jelenleg építés alatt álló A3-as autópálya a megye középső és déli részén fog haladni a Marosludas-Radnót-Nyárádtő-Segesvár útvonalon.

A legfontosabb vasútvonalak a 300-as és a 400-as fővonalak, valamint a Maros völgyében haladó 405-ös mellékvonal.

Marosvásárhelytől 12 kilométerre délkeletre található a repülőtér (Vidrátszeg határában). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air is. 2007 novemberében azonban a Wizz Air váratlanul megszüntette marosvásárhelyi járatait és átköltöztette Kolozsvárra. Sajtóközleményükben az állt, hogy a kolozsvári repülőtér infrastruktúrája jobb. Végül 2008. május 15-étől ismét visszaköltöztette budapesti járatait. Sajtóközleménye szerint: „A Wizz Air 2006 júliusában indította el első járatait Marosvásárhelyről, majd 2007 novemberében erdélyi üzemelését Kolozsvárra költöztette. A tapasztalat azt bizonyította, hogy bár a kolozsvári üzemelés összességében sikeres, a Budapest és Erdély közötti forgalom jelentős része Marosvásárhelyre irányul.”[10]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei tanácsot 34 tanácsos alkotja., akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke 2004-2012 között Lokodi Edit Emőke volt, az RMDSZ színeiben, illetve 2012-től Ciprian Dobre a Szociál-Liberális Szövetség színeiben. A táblázatok a 2004-es, a 2008-as, illetve 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatja:

2004 - 2008

Pártok Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 15
Szociáldemokrata Párt 9
Nemzeti Liberális Párt 4
Demokrata Párt 3
Nagy-Románia Párt 2
Konzervatív Párt 1

2008 - 2012

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 8
Demokrata Liberális Párt (PD-L) 7
Szociáldemokrata Párt (PSD) 6

2012 - 2016

Politikai párt Tanácsosok száma
Szociál-Liberális Szövetség 13
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13
Maros Megyei Népi Szövetség 6
Dan Diaconescu - Néppárt 2

EP választások (2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros megyében az EP választások eredményei:

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20. század eleje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák–Magyar Monarchiában Maros-Torda vármegye foglalta magába a mai Maros megye területének nagy részét (nem létezett Maros nevezetű vármegye). Az új megye első címerét, a trianoni békediktátum után, 1921-ben létrehozott, települések nevével és ezek címereivel foglalkozó bizottság hozta létre. Viszont ez a címer a vármegye címerében található almafát, az arany almákkal ábrázolta.

Szocializmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye címere 1970. július 25-én változott meg ténylegesen. Egy teljesen új címert fogadott el az akkori megyei tanács, a szocialista hatalom felhivására. A szocialista címer egy pajzsból áll, amely két részre van osztva. A kék hátterű részen a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota emelkedik ki. A három kék csík a Marost, Küküllőt és a Nyárádot szimbolizálja. A piros hátterű rész pedig a megye gazdaságát ábrázolja. A nagy feszültségű villanyoszlop a radnóti és a gyulakutai hőerőművekre utal. A pajzs közepén pedig a szocialista Románia címere látható.

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye jelenlegi címerét 1998. október 15-étől használják hivatalosan. A címer négy negyedre osztott pajzsból áll. Az első negyed a marosfelfalusi történelmi leletekre utal, míg a második a történelmi épületekre és erődítményekre. A mérleg a társadalmi igazságszolgáltatás szimbóluma, utalás a lakosok kiegyensúlyozottságára és megfontoltságára, ugyanakkor pedig emlékeztet a kereskedelem szerepére a térségben. A címerben szereplő ezüstös csíkok a megye vízállományának gazdagságát, valamint a Maros, Kis-Küküllő és Nyárád folyókat jelképezik.[11]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok rang szerint
Címer Megyei jogú város Címer Város
Coa Romania Town Marosvásárhely.svg
Maros-
vásárhely
ROU MS Ludus CoA.jpg
Marosludas
ROU MS Reghin CoA.png
Szászrégen
ROU MS Sovata CoA1.jpg
Szováta
ROU MS Sighisoara CoA.png
Segesvár
ROU MS Iernut CoA1.jpg
Radnót
ROU MS Tarnaveni CoA.jpg
Dicső-
szentmárton
Nyárádtő
Nyárádszereda
ROU MS Sangeorgiu de Padure CoA.png
Erdő-
szentgyörgy
ROU MS Sarmasu CoA.png
Nagysármás
Helységek statisztikája 1989 után
Év Városok
Megyei jogú városok Községek Falvak
1990 7 2 90 486
1995 7 3 90 486
2000 7 4 90 486
2001 7 4 90 486
2002 7 4 90 486
2003 10 4 88 466
2004 11 4 91 460
2005 11 4 91 460

Városok:

Községek: lásd Maros megye községeinek listája.

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros megye témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]