Maros megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Maros megye (Mureș)
Mures.png
Mures county coat of arms.svg
Maros megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Marosvásárhely
Jelzés MS
Terület 6714 km²
Körzethívószám (+40) 265
Népesség
Népesség 581 759 fő (2007)[1] +/-
Népsűrűség 86,6 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Maros megye (románul: Județul Mureș, németül Bezirk Mieresch) Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan. A történelmi Erdély második legnagyobb és harmadik legnépesebb megyéje.[2] Székhelye Marosvásárhely (145 943 lakos). Középső és keleti része Székelyföldhöz tartozik (Marosszék), Segesvár és környéke pedig az egykori Szászföld részét képezte. Az 1968-as megyerendezéssel hozták létre, a Maros–Magyar Autonóm Tartomány megszüntetésével, nagyrészt az egykori Maros-Torda vármegye területéből, kisebbrészt Nagy-Küküllő vármegye területének egy részéből.

Románia egyetlen olyan mai megyéje, amelyben a románok és magyarok aránya megközelítőleg azonos (1977-ben 49% és 44,3%, illetve 2002-ben 53,2% és 39,3%). Ugyanakkor a hivatalos adatok szerint a romániai megyék közül Maros megyében él a legnagyobb roma közösség (több, mint 40 000 fő).

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye Románia középső-északi részén helyezkedik el, a történelmi Erdély közepén. Szélső pontjai: 46°05’ és 47°08’ északi szélesség, 23°58’ és 25°19’ keleti hosszúság. A megye észak-dél irányban kb. 120 km, nyugat-kelet irányban pedig 100 km. Maros megye területe 6714 km², ami Románia területének 2,8%-a.

Szomszédos megyék[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye hét másik megyével szomszédos. Északon Suceava megye határolja 15 km hosszan, a megyehatár a Kelemen-havasok gerincén húzódik. Keletről 130 km hosszan Hargita megye határolja, a délkeleti részén egy rövid szakaszon (20 km) Brassó megyével határos. Déli szomszédja Szeben megye (80 km-en), délnyugatról Fehér (40 km-en), nyugatról Kolozs (60 km-en), északnyugatról Beszterce-Naszód megye (100 km-en) határolja.

Domborzat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye területének háromnegyede az Erdélyi-medence részét képző dombvidék és fennsík. Az északkeleti részén a Keleti-Kárpátok vulkanikus vonulatához tartozó Kelemen-havasok és Görgényi-havasok találhatók. Legmagasabb pontja: Pietrosz-csúcs (2102 m). A főbb domborzati egységek: Kelemen-havasok, Görgényi-havasok, Mezőség, Külüllőmenti-dombvidék.

A Kelemen-havasok Maros megye legmagasabb domborzati egysége, a megye észeki részén található, legmagasabb csúcsa a Pietrosz-csúcs (2102 m). Gerincén húzódik a határ Suceava megyével, amely egyúttal az Erdély és Bukovina közti határ is. Vulkanikus kőzetek (főként andezit) alkotja, a hegységben több vulkáni kráter maradványa is található. Ezek közül legnagyobb a meredek falakkal körülvett, körülbelül 10 km átmérőjű Kelemen-kaldera. A vulkanikus domborzat mellett a 2000 m feletti részeken glaciális domborzati formák is megtalálhatók. Délen a Felső-Maros-áttörés nevű szoros határolja.

Maros megye fontosabb hegycsúcsai
Csúcs Hegység Magasság
Pietrosz-csúcs Kelemen-havasok 2102 m
Rekettyés-csúcs Kelemen-havasok 2021 m
Mező-havas Görgényi-havasok 1777 m
Fancsal-tető Görgényi-havasok 1682 m
Isten széke Kelemen-havasok 1380 m

A Görgényi-havasok északnyugati fele található Maros megyében (a többi része Hargita megyében van). A Maros megyei részt a Görgény folyó két részre osztja. Az északi részen található a Fancsal vulkáni maradvány, melynek legmagasabb hegyei a Fancsal-tető (1682 m), az Öreg-tető (1633 m) és a Kereszt-hegy (1515 m). A déli részen fekszik a Mezőhavas, egy nagy lepusztult rétegvulkán, legmagasabb csúcsai: Mező-havas (1777 m), Kis-Mező-havas (1733 m), Tatár-kő (1689 m).[3]

A Mezőség a Maros folyótól északra levő dombos terület (csak egy része tartozik Maros megyéhez). A dombok általában 350-450 méter magasak, az 500 métert ritkán haladják meg. A tájra a szántóföldek, legelők, kaszálók jellemzőek, az erdős területek aránya az Erdélyi-medencében itt a legkisebb (15% alatt van). Földtani szempontból üledékes kőzetek építik fel (homokkő, konglomerátum, agyag, márga), Nagysármás környékén jelentős földgázlelőhelyek vannak. A térségben gyakoriak a földcsuszamlások.

A Marostól délre fekvő Küküllőmenti-dombvidék dél fele haladva fokozatosan magasodik, Segesvár környékén 700 méternél magasabb dombok is vannak. A Mezőségtől eltérően itt sokkal több erdő maradt meg. Itt haladnak északkelet-délnyugat irányban a Kis- és Nagy-Küküllő folyók. A Kis-Küküllő felső szakasza mentén terül el a Hargita megyébe is átnyúló Sóvidék, ahol a sósziklák sok helyen a felszínre kerülnek.[4] (A só az Erdélyi-medencét borító tenger kiszáradása nyomán maradt vissza, és az utólag rárakódott kőzetrétegek nyomása következtében a medence szélein a felszínre tört.)

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajat mérsékelt szárazföldi, valamint a megye keleti részén függőleges övezetességű hegyvidéki. Az éves átlaghőmérséklet nyugaton 8-9°C, keleten 2-4°C. A legmelegebb hónap július (18-19 °C), a leghidegebb pedig január (-3 - -5 °C). A legalacsonyabb hőmérsékletet (-32 °C) 1942-ben mérték Marosvásárhelyen, a legmagasabbat (+40 °C) pedig 1952-ben Szabédon. Az éves csapadékmennyiség 550 mm körüli a Mezőségen és az 1000 mm-t is meghaladhatja a hegyvidéken. A napsütéses órák száma 1700-2100 évente.

Vízrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Folyók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye folyói
Folyó Maros megyében Összesen
Maros 180 km 803 km
Nagy-Küküllő 43 km 246 km
Kis-Küküllő 115 km 196 km
Nyárád 78 km 78 km
Görgény 55 km 55 km

A legfontosabb folyó a Maros, amely északkelet-délnyugat irányban 180 km hosszan szeli át a megyét. A megye teljes területe a Maros vízgyűjtő területéhez tartozik. Vízhozama a megyéből való kilépéskor 43 m³/s, de az 1975-ös árvíz alkalmával Marossárpataknál 1580 m³/s-ot is mértek. A Maros Csobotánynál lép be a megye területére (Hargita megyéből), majd nyugat fele áthalad a Felső-Maros-áttörés nevű 40 km hosszú szoroson a Kelemen- és Görgényi-havasok között. Dédánál ér ki az Erdélyi-medencébe, innen délnyugati irányba folyik egészen Nyárádtőig, miközben érinti Szászrégent és Marosvásárhelyt. Majd nyugat fele folyik Radnóton és Marosludason keresztül Maroskecéig, ahol átlép Fehér megye területére.

A Maros fontos mellékfolyói a Küküllők, völgyeik párhuzamosak a Maros völgyével. A Kis-Küküllő Szovátánál ér a megyébe, innen délnyugat fele folyik Erdőszentgyörgyig, majd nyugat fele Dicsőszentmártonig (itt átlagos vízhozama 9,7 m³/s). A Nagy-Küküllő rövidebb szakaszon érinti a megyét, Segesváron folyik keresztül (itt átlagos vízhozama 9,5 m³/s). A két Küküllő Fehér megye területén egyesül és a Marosba torkollik.

Más jelentősebb mellékfolyók, amelyek a megye területén ömlenek a Marosba: Lúc, Komlód, Mezőségi-patak (jobb oldali), Görgény, Nyárád (bal oldali).

Tavak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megyében több mesterséges tó található, ezek közül legnagyobbak a Bözödújfalusi-víztározó és a Ratosnyai-víztározó. A Mezőségen számos kisebb halastó van. Turisztikai szempontból igen jelentős a szovátai Medve-tó.

Élővilág, természetvédelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keleti bazsarózsa (Paeonia tenuifolia)

Növényföldrajzi szempontból Maros megye a Carpaticum flóratartományba tartozik. A tengerszint feletti magasság szerint több növényzeti öv különíthető el. 500 m alatt a természetes növényzetet a gyertyános-tölgyes öv alkotja, itt előfordul még a cserfa, szilfa, hárs, kőris. 500 és 1000 m között, a dombságok magasabb és a hegységek alacsonyabb részein a bükkerdők öve húzódik. 1000 m-nél magasabban a tűlevelű erdők öve található (ez az erdőövezet legfelső szintje, túlnyomórészt lucfenyő alkotja), amely nagy kiterjedésű területeket borít. A hegyközi medencék körül (a hőmérsékleti inverzió miatt) és a hegyek északi lejtőin a fenyőerdők már 600 m magasan is megjelennek. A Kelemen-havasokban megtalálható az alpesi övezet is, jellemző növényei: közönséges boróka, fekete áfonya, havasi törpefenyő. A nagy növényzeti övezeteken kívül vannak sajátos növényzetű területek is (ilyenek például a vízpartok közelében az ártéri berkek).[5] A megyében 205964 hektár erdő található [6](ez a megye területének 30,6%-a).

Maros megye területén jelenleg egy nemzeti park, a Kelemen-havasok Nemzeti Park[7] található. Más védett területek: Mocsári erdő (Görgényoroszfalu), a görgényszentimrei kastély dendrológiai parkja, a Mezőzáh melletti vadbazsarózsa-rezervátum, a szovátai sóhegy.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A magyar nemzetiségűek aránya Maros megyében a 2011-es népszámlálás adatai szerint. Piros = Magyar többség 80% felett, narancssárga = magyar többség 50 - 79% között, citromsárga = magyar kisebbség 20% felett, kék = magyar kisebbség 10 - 20% között, szürke = magyar kisebbség 10% alatt.

Maros megye népességének változása (a megye mai területére számítva):[8]

A megye lakossága az idők folyamán folyamatosan növekedett. 1992 és 2002 körött egy 4,7%-os csökkenést lehetett érzékelni, ami valamivel magasabb volt a romániai országos átlag 4,1%-nál. Ennek oka többek között lehet a tragikus fekete március is, ami után igen sok magyar nemzetiségű állampolgár települt át Magyarországra.

Az utolsó, 2002-es népszámlálás során a megyének összesen 580 851 lakosa volt, illetve a népsűrűség 86,1 lakos/km² volt. 288 344 férfi és 300 015 nő lakossal rendelkezett. Maros megye összlakossága Románia lakosságának 2,67%-át tette ki.

Nemzetiségi összetétel (2002)
Összesen Román Magyar Roma Német Más
580.851 309.375 228.275 40.425 2.045 1.000
100% 53,26% 39,30% 6,96% 0,35% 0,17%
Vallási összetétel (2002)
Összesen Ortodox Református Római katolikus Unitárius Görögkatolikus Mások
580.851 309.337 157.046 55.287 14.308 13.187 10.000
100% 53,26% 27,04% 9,52% 2,46% 2,27% 1,72%

Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mezőgazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye mezőgazdasági művelés alatt álló területe 4097 km², ebből 2227 km² (54,4%) szántó, 1129 km² (27,5%) legelő, 631 km² (15,4%) kaszáló, 62 km² (1,5%) gyümölcsös és 48 km² szőlő (1,2%). A legfontosabb termesztett növények: búza, kukorica, rozs, cukorrépa, len, kender, dohány, komló.[9]

Ipar[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Fontosabb iparágak: faipar, élelmiszeripar, textilipar, üveg- és kerámiaipar, építőanyagipar, hangszerkészítés (Szászrégen környékén). Szeben megyével együtt Maros megye szolgáltatja a Romániában kitermelt földgáz 50%-át. Sót is bányásznak.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A turisták körében legnépszerűbb helyek: Segesvár történelmi központja (a világörökség része), Marosvásárhely régi központja, Szováta üdülőtelep, Kelemen- és Görgényi-havasok.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye legfontosabb főútjai az E60-as és az E578-as európai út, ezen kívül a DN15, DN13A, DN15E országutak. A jelenleg építés alatt álló A3-as autópálya a megye középső és déli részén fog haladni a Marosludas-Radnót-Nyárádtő-Segesvár útvonalon.

A legfontosabb vasútvonalak a 300-as és a 400-as fővonalak, valamint a Maros völgyében haladó 405-ös mellékvonal.

Marosvásárhelytől 12 kilométerre délkeletre található a repülőtér (Vidrátszeg határában). 2004-től komoly előrelépések történtek a repülőtér nemzetközivé tételére. 2006-tól közvetlen járatot indított a Malév, illetve a Wizz Air is. 2007 novemberében azonban a Wizz Air váratlanul megszüntette marosvásárhelyi járatait és átköltöztette Kolozsvárra. Sajtóközleményükben az állt, hogy a kolozsvári repülőtér infrastruktúrája jobb. Végül 2008. május 15-étől ismét visszaköltöztette budapesti járatait. Sajtóközleménye szerint: „A Wizz Air 2006 júliusában indította el első járatait Marosvásárhelyről, majd 2007 novemberében erdélyi üzemelését Kolozsvárra költöztette. A tapasztalat azt bizonyította, hogy bár a kolozsvári üzemelés összességében sikeres, a Budapest és Erdély közötti forgalom jelentős része Marosvásárhelyre irányul.”[10]

Politika[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei tanács[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyei tanácsot 34 tanácsos alkotja., akiket a helyhatósági választásokon választ meg a megye lakossága. A tanács elnöke 2004-2012 között Lokodi Edit Emőke volt, az RMDSZ színeiben, illetve 2012-től Ciprian Dobre a Szociál-Liberális Szövetség színeiben. A táblázatok a 2004-es, a 2008-as, illetve 2012-es helyhatósági választások eredményeit mutatja:

2004 - 2008

Pártok Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség 15
Szociáldemokrata Párt 9
Nemzeti Liberális Párt 4
Demokrata Párt 3
Nagy-Románia Párt 2
Konzervatív Párt 1

2008 - 2012

Politikai párt Tanácsosok száma
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13
Nemzeti Liberális Párt (PNL) 8
Demokrata Liberális Párt (PD-L) 7
Szociáldemokrata Párt (PSD) 6

2012 - 2016

Politikai párt Tanácsosok száma
Szociál-Liberális Szövetség 13
Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 13
Maros Megyei Népi Szövetség 6
Dan Diaconescu - Néppárt 2

EP választások (2007)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Maros megyében az EP választások eredményei:

Címere[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20. század eleje[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az Osztrák–Magyar Monarchiában Maros-Torda vármegye foglalta magába a mai Maros megye területének nagy részét (nem létezett Maros nevezetű vármegye). Az új megye első címerét, a trianoni békediktátum után, 1921-ben létrehozott, települések nevével és ezek címereivel foglalkozó bizottság hozta létre. Viszont ez a címer a vármegye címerében található almafát, az arany almákkal ábrázolta.

Szocializmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye címere 1970. július 25-én változott meg ténylegesen. Egy teljesen új címert fogadott el az akkori megyei tanács, a szocialista hatalom felhivására. A szocialista címer egy pajzsból áll, amely két részre van osztva. A kék hátterű részen a marosvásárhelyi Közigazgatási Palota emelkedik ki. A három kék csík a Marost, Küküllőt és a Nyárádot szimbolizálja. A piros hátterű rész pedig a megye gazdaságát ábrázolja. A nagy feszültségű villanyoszlop a radnóti és a gyulakutai hőerőművekre utal. A pajzs közepén pedig a szocialista Románia címere látható.

Jelen[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Maros megye jelenlegi címerét 1998. október 15-étől használják hivatalosan. A címer négy negyedre osztott pajzsból áll. Az első negyed a marosfelfalusi történelmi leletekre utal, míg a második a történelmi épületekre és erődítményekre. A mérleg a társadalmi igazságszolgáltatás szimbóluma, utalás a lakosok kiegyensúlyozottságára és megfontoltságára, ugyanakkor pedig emlékeztet a kereskedelem szerepére a térségben. A címerben szereplő ezüstös csíkok a megye vízállományának gazdagságát, valamint a Maros, Kis-Küküllő és Nyárád folyókat jelképezik.[11]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Városok rang szerint
Címer Megyei jogú város Címer Város
Coa Romania Town Marosvásárhely.svg
Maros-
vásárhely
center‎ Marosludas
center‎ Szászrégen
Szovata.png
Szováta
Coa Sighisoara RO.png
Segesvár Radnót
center‎ Dicső-
szentmárton
Nyárádtő
Nyárádszereda
center‎ Erdő-
szentgyörgy
Coa Sarmasu MS RO.png
Nagysármás
Helységek statisztikája 1989 után
Év Városok
Megyei jogú városok Községek Falvak
1990 7 2 90 486
1995 7 3 90 486
2000 7 4 90 486
2001 7 4 90 486
2002 7 4 90 486
2003 10 4 88 466
2004 11 4 91 460
2005 11 4 91 460

Városok:

Községek: lásd Maros megye községeinek listája.

Források, külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Maros megye témájú médiaállományokat.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]