Brassó megye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Brassó megye (Brașov)
Brasov.png
Actual Brasov county CoA.png
Brassó megye címere
Adatok
Ország  Románia
Régió Erdély
Megyeszékhely Brassó
Jelzés BV
Terület 5363 km²
Körzethívószám +40 x68[1]
Népesség
Népesség 549 217 fő (2011)[2] +/-
Népsűrűség 102 fő/km²
Térkép
Megyei tanács weboldala
Prefektúra weboldala

Brassó megye (románul judeţul Braşov) Erdély keleti részén, Románia közepén helyezkedik el. Székhelye Brassó (253 200 lakos). Szomszédos megyéi: Kovászna megye keleten, Szeben megye nyugaton, Maros megye és Hargita megye északon, Argeș megye, Dâmbovița megye és Prahova megye délen.

Földrajz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Keresztényhavas

Brassó megye területe 5363 km². Délen a Kárpátkanyar és a Déli-Kárpátok hegyei húzodnak: Fogarasi-havasok, Bucsecs-hegység, Királykő, Nagykőhavas és Keresztényhavas. Délkeleten van a Brassói-medence (Barcaság), nyugaton és északon az Olt folyó völgye. Ezek veszik közre a Persányi-hegységet. A megye legmagasabb pontja a Fogarasi-havasokban található Nagy-Vistea (2527 m). Egy másik 2500-as hegy a Bucsecs-hegységben lévő Omu-csúcs (2507 m).

Éghajlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat mérsékelt kontinentális. Az évi átlagos hőmérséklet -2,5 °C alá esik a déli, 2000 m-nél magasabb területeken, 7,5 °C az dombságokon, 7,8 °C a keleti medencékben és 8,2 °C nyugaton. A leghidegebb hónap átlagos hőmérséklete -11,1 °C a hegyeken, -5,3 °C a medencékben, a legmelegebb hónapé 5,7 °C, illetve 18 °C. A legmagasabb mért hőmérséklet 39,5 °C volt, amelyet 1951-ben mértek Szecselevárosban, a legalacsonyabb -38.5 °C 1942-ben Botfaluban. Az átlagos csapadékmennyiség 1400 mm a hegyekben, 600–750 mm az előhegyeken és az alacsonyabb területeken. Az uralkodó szél nyugati és északnyugati, 8 m/s-nél magasabb átlagos sebességgel a hegyeken és 3 m/s a medencékben. A főn a Fogarasi-havasok északi oldalára jellemző.

Történelem[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassó régiót a 12. században alapították a betelepülő németek. 1876-ban vált a régió vármegyévé, amikor Erdély közigazgatása jelentősen megváltozott.A mai Brassó megye a régi Brassó vármegye és Fogaras vármegye területén fekszik.

Népesség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2000-ben a megye lakossága 634 881 volt, a népsűrűség 118/km². 2011-ben az 549 217 fő 82,5%-a román, 7,2%-a magyar, 3,4%-a roma, 0,5%-a német volt. Régen a román népesség főleg a megye nyugati és délnyugati részén volt jelen, a magyarok keleten, a németek északon és Brassó környékén.

A megye népességének változása (a mai területre számítva):[3][4]

Települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megyében 165 település van. Ezek közül négy municípium (Brassó, Feketehalom, Fogaras és Négyfalu), hat város (Barcarozsnyó, Kőhalom, Predeál, Vidombák, Viktóriaváros és Zernest) és 48 községközpont.[5]

Szecseleváros vagy Négyfalu (Bácsfalu, Csernátfalu, Hosszúfalu és Türkös összeolvadásából keletkezett), illetve Pürkerec, Tatrang és Zajzon falvak együtt a Hétfalunak nevezett csángó faluegyüttest, kulturális egységet alkotja.


Gazdaság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassó környéke Románia legfejlettebb területei közé tartozik. Jelentős iparágak vannak jelen. A második világháború során Brassóban gyártották az IAR 80 vadászrepülőgépeket. A 20. század második felében erőteljes iparosítás folyt, ami hatalmas ipari központokat és gyárakat (helikopter, traktor, kamion stb.) eredményezett. Ezek egy része 1989 után nem tudott igazodni az új rendszerhez, és bezárták. A nagy munkanélküliség miatt Brassó és a környékbeli városok lakossága jelentősen lecsökkent. Fogaras és Viktóriaváros körül nagy kémiai üzemek működnek, amelyek szennyezik a környezetet.

Közlekedés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassó történelmi központja

Brassó Románia legfontosabb vasúti csomópontja. A megye első repülőterét Hargita és Kovászna megye részvételével 2006-ban kezdik el építeni 85 millió dollár költségvetéssel a Brassó melletti Vidombákon. A repülőtér a személyi- és teherforgalmat egyaránt kiszolgálja. Várhatóan tíz éven belül épül meg a Brassót Bukaresttel és Nagyváraddal összekötő autópálya.

Turizmus[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassó megye Románia egyik legnagyobb turista központja. Legfontosabb célpontok: Brassó régi városrésze, Brassópojána üdülőhely, Predeal üdülőhely, Törcsvár környéke a Drakula kastéllyal, a Fogarasi-havasok, Fogaras és Barcarozsnyó középkori erődjei.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS.
  2. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  4. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate finale: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)
  5. Brassó Megyei Prefektúra nyilvántartása

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Brassó megye témájú médiaállományokat.