Pürkerec

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pürkerec (Purcăreni)
PurkerecFotoThalerTamas.jpg
Pürkerec és a Bodzafordulói-hegyek
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang falu
Községközpont Tatrang
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 42030
Népesség
Népesség 1394 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 554
Földrajzi adatok
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Pürkerec  (Románia)
Pürkerec
Pürkerec
Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 41″, k. h. 25° 47′ 28″

Pürkerec a Hétfalusi csángók egyik települése Romániában, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Brassótól keletre, a Zajzon-patak jobb partján, Zajzon és Tatrang közt fekvő település.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Pürkerec-et 1450 körül említette először oklevél. Ekkor már temploma is épült és anyaegyháza lett Tatrangnak és Zajzonnak is.

1500-ban Purkeretz, 1504-ben Bwrkerecz, 1625-ben Pulkeretz, 1760-ban Pürkeretz néven írták.

1513-ban egy oklevél már említette Mária Magdolna névre szentelt templomát. Ez a középkori templom ma is áll.

1767-ben egy tűzvészben az egész falu leégett, csak a temploma maradt meg.

1794-ben Toronygomb krónikát írt Krizbai Deák András pürkereci evangélikus lelkipásztor (Csángó Naptár 1926)

1808-ban Purkerecz, 1861-ben Purkerécz-nek írták.

1888-ban Pürkerecz Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott.

1891-ben 2036 magyar és román lakosa volt.

1910-ben 2097 lakosa volt, ebből 1072 magyar, 1016 román, melyből 19 református, 1042 evangélikus, 1016 görögkeleti ortodox volt.

Nevezetességek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Evangélikus temploma
  • Ortodox temploma 1912 - 1915 között épült.

Hiedelmek, babonák, népszokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Termésvarázslás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pórkerecen a régi időktől szokásban volt az úgynevezett terményvarázslás, mely mágikus eljárás célja a termés bőségének biztosítása volt. A terményvarázslás főként a földművelő munkák olyan fontos időszakaihoz kapcsolódott, mint a szántás, vetés, termésgondozás, aratás, feldolgozás.

A termésvarázslás célja elsősorban az időjárás befolyásolása volt, de ezzel egyidőben hatni kívántak közvetlenül a termés mennyiségére, minőségére is. A terményvarázslással igyekeztek elhárítani az állatok által közvetlenül okozott károkat és a rontás eredményének tartott bajokat.

A termésvarázslás módjai:

  • Anyatejjel öntötték le a vetőmagot, hogy bőséges termés legyen
  • Terhes asszony ingén eresztették át a gabonát.
  • A vetés kezdetekor egy-egy marék magot hajítottak a hátuk mögé imádkozás közben; a verebeknek, tolvajoknak, szegényeknek.
  • A szomszéd földjébe dugott néhány szem gabona fölött pedig azt mondták: "Verebek, madarak, ezt egyétek meg!"
  • A mák vetésekor pedig szélesre fújták az arcukat, ökölbe szorították a kezüket, hogy a mák gubója nagy és tömött legyen.

Borica-tánc[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez a Brassó környéki hétfalusi csángók máig élő táncos szokása, melyet a régi időkben egész farsang idején; a múlt század hetvenes éveitől azonban már csak karácsony másnapján járják.

A Borica kifejezetten a férfiak tánca. A táncot színes szalagokkal díszített boricatáncosok járták, magukat színes szalagokkal díszítették, térd alatt csörgőt, a lábbelin pedig csörgős sarkantyút viselnek és úgynevezett csákány vagy lapocka egészíti ki felszerelésüket.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]