Alsókomána
| Alsókomána (Comana de Jos) | |
 |
|
| A görög katolikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont (Komána község) |
| Beosztott falvak | Felsőkomána, Királyhalma, Felsőtyukos |
| Polgármester | Viorel Grusea (PNL) |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| Népesség | |
| Népesség | 986 fő (2002)[2] +/- |
| Község népessége | 2635 (2002)[3] |
| Magyar lakosság | 2 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsókomána
Pozíció Románia térképén
|
|
| Alsókomána weboldala | |
Alsókomána (románul Comana de Jos, németül Unterkumanen, szászul Komondjen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében. Községközpont, Felsőkomána, Királyhalma és Felsőtyukos tartozik hozzá.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Kőhalomtól 18 km-re délre, az Olt bal partján, az azonos nevű patak torkolatánál fekszik.
[szerkesztés] Története
Első említése 1469-ből való (Kwmana). Fogarasföldi román falu volt. Innen vette nemesi előnevét a 15. század végétől az egyébként szörénységi eredetű Majláth (Maylád) család. A 17–19. században uradalmi székhely. 1632-ben a Rákóczi családnak udvarháza és majorháza, a Boér családnak udvarháza volt itt. 1722-ben 90 bojár- és 70 jobbágycsalád lakta. 1851-ben Rudolf Orghidan brassói kereskedő szeszfőzdéje évi 13 ezer kg nyersanyagot (rozsot, kukoricát, árpát) használt fel.[4] 1876 után Fogaras vármegyéhez tartozott. A 20. század elején lakói meszet égettek.
[szerkesztés] Lakossága
1850-ben 1126 román és 30 cigány lakosa volt, 668 ortodox és 488 görög katolikus.
1900-ban 1074 lakosából 963 volt román és 89 magyar anyanyelvű, felekezet szerint 546 ortodox, 427 görög katolikus és 55 református. 37%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 9%-a beszélt magyarul.
2002-ben 986 lakosából 709 román és 275 cigány nemzetiségű, 833 ortodox, 113 görög katolikus és 29 pünkösdista vallású.
[szerkesztés] Látnivalók
- Két műemlék temploma közül a görög katolikus a 17. században, az ortodox a 18. században épült.
- Népművészeti és helytörténeti kiállítás.
[szerkesztés] Testvértelepülése
[szerkesztés] Források
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ N. G. V. Gologan: Cercetări privitoare la trecutul comerțului românesc din Brașov. București, 1928, 28. o.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A falu nem hivatalos blogja (románul)
- Képek a faluról (németül)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
