Kaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaca (Cața)
Cata biserica medievala.jpg
Az erődtemplom tornya
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Homoródbene, Homoróddaróc, Homoródjánosfalva, Pálos
Polgármester Ștefan Isopel
Körzethívószám 0x68[1]
SIRUTA-kód 40777
Népesség
Népesség 1196 fő (2011. október 31.)[2]
Magyar lakosság 245
Község népessége 2463 (2011)[3]
Népsűrűség 2684 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 96 km²
Időzóna EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Kaca (Románia)
Kaca
Kaca
Pozíció Románia térképén
é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″Koordináták: é. sz. 46° 05′ 25″, k. h. 25° 16′ 52″

Kaca (románul Cața, németül Katzendorf) falu Romániában, Brassó megyében.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Segesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Írott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).

1910-ben 1343 német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2491 lakosából 1034 román, 808 magyar, 608 cigány és 41 német volt.

Látnivalók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanuskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.) A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjá építeni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Populaţia stabilă pe judeţe, municipii, oraşe şi localităti componenete la RPL_2011 (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet. (Hozzáférés: 2014. február 4.)
  3. Recensământul populației și locuitorilor 2011, Rezultate definitive: Tab8. Populaţia stabilă după etnie – judeţe, municipii, oraşe, comune. INS [Nemzeti Statisztikai Hivatal, végleges adatok]. (Hozzáférés: 2013. július 10.)

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Vasútállomás