Kaca

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kaca (Cața)
Cata biserica medievala.jpg
Az erődtemplom tornya
Közigazgatás
Ország  Románia
Történelmi régió Erdély
Fejlesztési régió Közép-romániai fejlesztési régió
Megye Brassó
Rang községközpont
Beosztott falvak Homoródbene, Homoróddaróc, Homoródjánosfalva, Pálos
Polgármester Ștefan Isopel
Körzethívószám 0x68[1]
Népesség
Népesség 1179 fő (2002)[2] +/-
Község népessége 2570 (2002)[3]
Magyar lakosság 245
Népsűrűség 2684 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 96 km²
Időzóna EET, UTC+2

Kaca (románul Cața, németül Katzendorf) falu Romániában, Brassó megyében.

Tartalomjegyzék

Fekvése [szerkesztés]

Segesvártól 67 km-re délkeletre, Fogarastól 55 km-re északkeletre, a Nagy-Homoród jobb partján fekszik.

Története [szerkesztés]

Írott források és régészeti feltárások hiányában nem lehet tudni, volt-e itt magyar, székely település a szászok érkezése előtt. Valószínűbb, hogy szászok alapították a települést a 13. században. A települést 1299-ben “Villa Felium” néven írják az oklevelek. 1400 körül Kőhalom filiájaként említi okirat (egyházi adószedőlista). 1505 találkozunk először írásban is a maihoz hasonló Kachai elnevezéssel. Középkori lakossága a reformáció idején lutheránus lett. 1658-ban török és tatár csapatok égették fel Kacát. Az ezt követő időkben még háromszor pusztította tűzvész a települést (1683, 1706 és 1749).

1910-ben 1343 német, román, cigány és magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Nagy-Küküllő vármegye Kőhalmi járásához tartozott. 1992-ben társközségeivel együtt 2491 lakosából 1034 román, 808 magyar, 608 cigány és 41 német volt.

Látnivalók [szerkesztés]

  • Szász evangélikus erődített temploma eredetileg román stílusban épült háromhajós bazilikaként. (Az egykori román stílusról ma is tanuskodnak a félköríves ikerablakok a főhajó mindkét oldalán, a déli papi bejáró [a későbbi sekrestyeajtó], és a főhajó román kori pilléreken nyugvó árkádjai.) A 15. században erődtemplommá alakították át, bástyákkal erősített védőfallal vették körül. Történelme során számtalan átalakítást végeztek rajta. Legnagyobb mértékben 1894-ben kellett újjá építeni, amikor egyik tornya leomlott, és ami komoly pusztítást végzett az épületben. Kerítőfala rossz állapotban van, két hatalmas tornya áll. Külső falának csak egyik tornya maradt meg.

Források [szerkesztés]

  1. "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Romtelecom, 3–RDS
  2. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
  3. Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között

Képgaléria [szerkesztés]

Külső hivatkozás [szerkesztés]

Vasútállomás