Halmágy

Halmágy (Hălmeag)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Erdély
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Brassó
Rang	falu
Községközpont	Sárkány
Népesség
Népesség	562 fő (2002) +/-
Magyar lakosság	213
Földrajzi adatok
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
Halmágy Pozíció Románia térképén
é. sz. 45° 51′ 56,16″, k. h. 25° 7′ 51,24″45.8656, 25.1309

Halmágy (románul Hălmeag, németül Halmagen, szászul Halmajen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, Fogarastól 18 km-re kelet-északkeletre, az Olt jobb partján.

Nevének eredete

Neve a magyar halom főnév -gy képzős alakja. Elsőként várát említették 1211-ben, castri Almage néven, majd 1222-ben Almaye, 1488-ban Halffenmegen, 1521-ben Halmegen és 1538-ban Halmag.

Története

A hagyomány szerint a mai templomdombon állt az Árpád-korban vára, mely legkésőbb az 1241–1242-es tatárjáráskor elpusztult. A falu első lakói szászok lehettek. 1488-ban egy török támadás elpusztította, ezután székelyekkel települt újra. A szász környezetben élő magyarok a reformáció után megmaradtak a lutheránus vallásnál. 1786-ban 1080 lakosának 59%-a jobbágy, 28%-a zsellér és 13%-a cigány volt. Az elmúlt századokban kb. 10 km hosszan birtokoltak az Olt mentén szántóföldeket, legelőket, réteket; földműveléssel, ló-, bivaly- és szarvasmarhatartással, halászattal foglalkoztak. 1876-ig Kőhalomszékhez, azután Nagyküküllő vármegyéhez tartozott. Az 1950-es évek óta magyar lakossága rohamosan fogy és mára elöregedett. Törcsvár környékéről románok, a szomszédos falvakból cigányok települtek be.

Lakossága

1850-ben 1389 lélek lakta, közülük 1129 volt magyar, 185 román és 75 cigány nemzetiségű; 1118 evangélikus, 203 ortodox és 57 görög katolikus vallású.
1900-ban a 1116 lakosból 878 magyar és 228 román anyanyelvű volt, felekezet szerint 828 evangélikus, 227 ortodox és 38 református. 67%-uk tudott írni–olvasni, a nem magyar anyanyelvűek 59%-a beszélt magyarul.
2002-ben 562 lakosából 312 román, 213 magyar és 37 cigány nemzetiségű, 342 ortodox és 195 evangélikus vallású.

Látnivalók

A négy román kori timpanon közül a bal alsó a halmágyi. Ma a templom emeletén látható, az orgona mellett.

• Bár magyar jobbágyfalu volt, a falukép mégis a szász falvakéra emlékeztet. Régi házai kőből épültek.
• A torony nélküli, eredetileg román stílusú, bazilikális elrendezésű evangélikus templom a kerci műhely hatását mutatja, stílusa alapján az 1230-as és az 1260-as évek között épült. Építésekor a brassói Szent Bertalan-templom egyszerűsített mása volt. Később, a középkorban és az újkorban jelentősen átalakították. Az Erzsébet-kertben állították föl Erzsébet királyné szobrát, ma a templomkertben található.
• A Pro Almagen egyesület minden augusztusban falunapokat szervez.

Híres emberek

• Itt született 1802-ben és itt is halt meg 1852 után Varga Katalin, aki az 1840-es években előbb a zalatnai uradalom bányászjobbágyainak sérelmeit közvetítette a bécsi udvarhoz, majd személyesen vezette mozgalmukat. 1847 vízkeresztjén Andrei Șaguna tartóztatta le és 1851-ig Gyulafehérváron raboskodott. Mikor kiszabadult, szülőfalujába internálták. Emlékművét 1977-ben állították föl a faluban.
• Itt született 1912-ben Grépály András tüdőgyógyász szakorvos, egyetemi oktató.
• Itt halt meg 1799-ben ifj. Michael Fronius, erdélyi kormányszéki tanácsos és brassói városbíró.
• Itt született 1925-ben Takács Gabriella zenepedagógus, zenei tankönyvíró.

Külső hivatkozások

• Részletes leírás és fotók a templomról
• Forró Albert: Halmágy gazdasági élete a XX. század első felében
• Rostás Tibor: A halmágyi evangélikus templom, in: Középkori egyházi építészet Erdélyben II, szerk: Adrian Andrei Rusu - Szőcs Péter Levente, Satu Mare, 2002, 79-110.