Alsóvist
| Alsóvist (Viștea de Jos) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Rang | községközpont (Vist község) |
| Beosztott falvak | Besimbák, Felsővist, Kisvist, Rukkor |
| Polgármester | Florin Ioani (PDL) |
| Népesség | |
| Népesség | 702 fő (2002)[1] +/- |
| Község népessége | 3317 (2002)[2] |
| Magyar lakosság | 3 |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 83,89 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsóvist
Pozíció Románia térképén
|
|
| Alsóvist weboldala | |
Alsóvist (románul Viștea de Jos, németül Unterwischt) Vist község községközpontja Romániában, Brassó megyében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Fogarastól 21 km-re nyugat–délnyugatra, az Olt bal partján, az E68-as főút mentén fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Valószínűleg szláv eredetű és 'szép hely'-et jelent. Először 1511-ben említették Also Vist, majd 1678-ban Also Vistie alakban. Román nevét 1839-ben (Gyistye-gyin-zsosz), a németet 1854-ben jegyezték fel (Unter-Wischt).
[szerkesztés] Története
Fogarasföldi román falu volt. 1632-ben 65 jobbágy (közülük 2 halász), 11 boér (5 malmuk volt) és 4 szabados családfő, 1722-ben 105 boér- és 100 jobbágycsalád lakta. Ortodox kolostorában 1748-ban egy pap és három szerzetes élt, 1761-ben lerombolták.[3] A falu egy része 1765 és 1851 között az orláti román határőrezredhez tartozott.
Kisvist (Viștioara) a faluhoz tartozó nyári szállásból vált külön településsé, ahol a szénamunkák idején a falusiak az éjszakákat töltötték.
[szerkesztés] Népessége
1850-ben 1087 lakosából 1040 volt román, 34 cigány és 11 német nemzetiségű; 788 ortodox, 287 görög katolitkus és 7 evangélikus vallású.
1900-ben 1196 lakosából 1128 volt román, 39 magyar és 27 német anyanyelvű; 858 ortodox, 269 görög katolikus, 41 római katolikus és 11 zsidó vallású. A lakosság 51%-a tudott írni-olvasni és a nem magyar anyanyelvűek 2%-a beszélt magyarul.
2002-ben 702 lakosából 612 volt román és 86 cigány nemzetiségű; 695 ortodox vallású. Kisvistnek 24 román lakosa volt.
[szerkesztés] Látnivalók
- Ortodox (a 18–20. században görög katolikus) temploma alaprajzából és támpilléreiből ítélve az egyik legrégebbi Fogaras vidéki templom, a szentélyrekesztő két szűk ajtajához pedig 1487-ből való párhuzam.[4] Tornyát 1819-ben emelték.
- A régi fogadó 1827-ben épült.
- Falumúzeum.
[szerkesztés] Gazdasága
- Szarvasmarha-tenyésztés, burgonyatermesztés. Mellette az Olton vízerőmű működik.
[szerkesztés] Híres emberek
- Innen származott Fogarasi János nyelvész családja.
[szerkesztés] Források
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
- ↑ Adrian Andrei Rusu: Dicționarul mănăstirilor din Transilvania, Banat, Crișana și Maramureș. Cluj-Napoca, 2000
- ↑ Asociația Ștefan Mailat
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- Az önkormányzat honlapja (románul)
- Képek a templomról és a fogadóról a www.welcometoromania.ro oldalon (magyarul)
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
.svg&filetimestamp=20110607203513){kind=small}
