Zsiberk
| Zsiberk (Jibert) | |
 | |
| Az evangélikus templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Zsiberk |
| Rang | községközpont |
| Irányítószám | 507110 |
| Körzethívószám | 0x68[1] |
| SIRUTA-kód | 41293 |
| Népesség | |
| Népesség | 569 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 10 (2011)[2] |
| Népsűrűség | 3,43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 501 m |
| Terület | 166,12 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 00′ 19″, k. h. 25° 04′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 19″, k. h. 25° 04′ 18″ | |
 | |
| Zsiberk weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zsiberk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Zsiberk (románul: Jibert, németül: Seiburg) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében, a történeti Királyföldön.
Fekvése[szerkesztés]
Kőhalomtól 14 km-re nyugat–délnyugatra fekszik.
Nevének eredete[szerkesztés]
A német Sigibirg ~ Sigeberga női névből való, amiből a németben népetimológiásan lett Seiburg. Először 1289-ben említették, Villa Syberg alakban. Későbbi írott névváltozatai: Sybeerg (1345), Syburg (1414), Sybryk (1486), Sibrich (1488) Sybery (1532) Sybrig (1532), Seybrik (1555), Sybrich (1557), Syberg (1640), Sibarcum (1676) és Zsibort (1750).
Története[szerkesztés]
Kőhalomszéki szász település volt. Mellette 1336-ig ciszterci kolostor állott. 1348-ban már iskolamester is tanított a faluban.
1876-ban Nagyküküllő vármegyéhez csatolták. Az 1975-ben elfogadott romániai településrendezési terv szerint 1985-tel kezdődően várossá fejlesztették volna.[3]
Népessége[szerkesztés]
- 1900-ban 1376 lakosából 766 volt német, 538 román és 57 cigány anyanyelvű; 762 evangélikus és 590 ortodox vallású. A lakosság 55%-a írt és olvasott, 11%-a beszélt magyarul.
- 2002-ben 736 lakosából 418 vallotta magát román, 262 cigány és 49 német nemzetiségűnek; 675 ortodox és 54 evangélikus vallásúnak.
Látnivalók[szerkesztés]
- Evangélikus temploma neogótikus stílusban, 1868 és 1883 között épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Steven L. Sampson: National Integration through Socialist Planning. Boulder, Colo., 1984, 119–20. o.
Források[szerkesztés]
- Az önkormányzat hivatalos website-ja (románul)
- A Zsiberkről elszármazott szászok website-ja (németül)
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6
További információk[szerkesztés]
- Zsiberki szász hagyományok [1] (németül)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}